Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 1: 85-102
A NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS TELEPÜLÉSI ÉS
MEGYEI SZINTŰ EGYENLŐTLENSÉGEINEK
NÉHÁNY MÉRÉSI LEHET ŐSÉGE
MAGYARORSZÁGON1
(Some Quantitative Methods Measuring the Disequalities of the
Population Change in the Hungarian Settlements and Counties)
BAJMÓCY PÉTER
Kulcsszavak:
népességszám-változás Magyarország települései kvantitatív módszerek
A népességszám-változás területi különbségei ugyan jól ismertek Magyarországon, ám néhímy kvantitatív
módszer segítségével újabb adalélcok adhatók e témához csupán a települések vándorlási egyenlege, népes-
ségszám-változása segítségével is. A legtöbb mutató a szuburbanizáció létét er ősíti meg Budapest és a
nagyvárosok körül, és e tekintetben is számottev ő a főváros előnye a nagyvárosok környékéhez képest.
E tanulmány célja, hogy néhány egyszer ű kvantitatív módszer segítségével újabb
adalékokat adjon egy többé-kevésbé ismert téma, Magyarország településeinek
népességszám-változása témaköréhez. E tanulmányban kizárólag a népességszám-
változás legfontosabb összetev ő ivel, a természetes szaporodással, a vándorlási
egyenleggel, illetve a tényleges szaporodással foglalkozunk. A KSH települési
szintű adatait vizsgáltuk, ezekb ől néhány esetben megyei szint ű aggregációkat ké-
szítettünk. Tanulmányunk célja néhány egyszer ű kvantitatív módszer próbája, így
három, részben összefügg ő, részben különálló vizsgálatot végeztünk el.
1. módszer: Kombináció
Az ország települései népességszám-változásának területi különbségei ismertek
(Beluszky—Sikos T 1982; Beluszky 1999; Bajmócy 1999; 2000). Jól kirajzolódnak a
nagyvárosok körüli dinamikus zónák középpontjukban a fogyó nagyvárossal (Tímár
1993), valamint egyes kisebb dinamikus térségek a Balaton, a nyugati határmente
vagy éppen egyes gyógyfürd ők közelében (/. ábra). Ugyanakkor számos település
népességnövekedéssel jellemezhet ő a perifériákon is (Borsod-Abaúj-Zemplén,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya).
Ez utóbbi települések némelyikénél a népességnövekedésének oka nem a többi
település esetében els ő dleges vándorlási egyenleg, hanem a természetes szaporodás.
A vándorlási egyenleg térbelisége számos esetben hasonlít az el őzőekhez (2. ábra),
ám néhány, id ősek otthonával rendelkező község esetében szintén jelent ős vándor-
lási egyenleggel számolhatunk. Érdemesnek t űnt tehát e két mutatót, a népesség-
szám-változást, illetve a vándorlási egyenleget kombinálni.
•
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
86 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
co co .— r-- c. c,
.co o) co 1.-- 1.-- 0
IV 47 ..1. ,_, I+ ,...
....., .,,, tf) ......,,,
0
0 = -Y 4, ... p .0. 0
,C6 ....91 p,
).2.) — ' '7
co a) .0..=. 1. c. g
Q/.) :.
cp . .
0) .5, ‘0)
z /1111W'
• L-
0)
91
.
N 020
C:D
ZD.
I
as
Cis '3()
4 §
Z
E
0)
ts-)
Forrás: KSH alapján saját számftás.
‘30
c.5 '4>
c.)
• (;)
• cy
0.)
:0 L)
.42
"S2'
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A népességszám változás települési és ... 87
Ct
tS,
g
>
`o) I
Crs
C:$
t:C1 o§
I .1-i
0
\
(X) p)
2.2
Forrás: KSH alapján saj át számítás.
c43 %.>
c•D
.5
sZt
L
C.)
sC3
1:Q
0,0
•
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
88 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
• • cn
crs
o.)
z2
o.)
o.)
z
0,0 p
••-
•.' 1'
,;;
•••Ct
sZ2
sc:,)
c.•• ,•••C
st:S
CO tr) CO
•–••
cf.; •-•., (Z) • 'CO
‘C::3 •
0 0 0
C4, co
c•n p co
N
p 0 .03 CO ,
›`
0 0 „ CO CO
p)
O
• ..., _ck o
_y '03
N
0) co -0
c
0
CO — ,a) c
= <6 co " a)
s0. 4 .o_ CD
Forrás: KSH alapj án saját számítás.
C
,a) ,co c
'&3 a) a)
a) to
`0) 9c=c=
— CD a) :o :o
0) 'a) -a -a
0. V)
a) c c
cx) 'CU cr, 0 0 0 0
„ -0 -0 '0
• •; 0 0
a'
CO 0 ..03
al ,
,a) o o
C M Dl 0
0 0 '
co
a>
sC:2
ts)
.5
C
, ;;,)
C..) .4Z
Z3
.7
co C>
C.5
C>
< I1D
(24 C>
'"
s< C3
•
st:
Forrás: KSH alapján saj át számítás.
co
• C„)
:z
k>.
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
92 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
e- C» CO cl-, M
OD LO CO CO
re.' o., co o.+ co —
""`, tC-) cD 0 0
.5 0 c.-) CO
1-`, 0 C-4
0
sO, 00000
cD
's) CO
lf)
1 C.4 CO
E CO
Cl)
'0 O.) 0-
CO
.0)
Z
c93
•--
:0 0
tv es]
'Z
C•1
•-•-s
< 00
rz4 0
4 N
s< c.,
kr; 'Cl
t‘?
s0
p.)
c,,t)
,c)
Forrás: KSH alapján saj át számftás.
my> 0
0.
,
:z
0) 0
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A népességszám változás települési és ... 93
2. TÁBLÁZAT
Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata 1995-1999, illetve
2001-2004 között (évente)
(Some Data of the Settlements with Increasing Population between 1995-1999 and
2001-2004 [yearly])
1995-1999 2001-2004
Éves népességszám-változás -41697 -37881
A növekvő települések száma 1046 1040
A növekvő települések növekedése (évente, f ő) 22437 28508
Települések legalább 10 fős évenkénti átlagos
népességnövekedéssel 437 472
A 10 fő felettiek növekménye (f ő) 20196 26084
A 10 fő felettiek növekménye (%) 90,2 91,5
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
3. TÁBLÁZAT
Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata 1995-1999,
illetve 2001-2004 között (évente), megyénként
(Some Data of the Settlements with Increasing Population between 1995-1999 and
2001-2004 [yearly, by counties])
Növek- Növek- Részarány Részarány
Megye
mény mény Változás az orszá- az orszá-
1995- 2001- gosból gosból
(%) 1995- 2001-
1999 2004
1999 2004
Baranya 631 980 155,3 2,8 3,4
Bács-Kiskun 455 328 72,0 2,0 1,1
Békés 31 16 51,2 0,1 0,1
Borsod-A.-Zemplén 1269 1272 100,2 5,7 4,5
Csongrád 476 542 113,9 2,1 1,9
Fejér 1497 1727 115,4 6,7 6,1
Győr-Moson-Sopron 723 1634 225,9 3,2 5,7
Hajdú-Bihar 930 940 101,1 4,1 3,3
Heves 365 437 119,8 1,6 1,5
Komárom-Esztergom 437 647 148,3 1,9 2,3
Nógrád 72 357 493,7 0,3 1,3
Pest 11941 15968 133,7 53,2 56,0
Somogy 493 494 100,1 2,2 1,7
Szabolcs-Sz.-Bereg 1112 557 50,1 5,0 2,0
Jász-Nagykun-Szolnok 194 197 101,8 0,9 0,7
Tolna 185 256 138,2 0,8 0,9
Vas 414 724 174,8 1,8 2,5
Veszprém 811 855 105,4 3,6 3,0
Zala 402 578 143,8 1,8 2,0
Összesen 22437 28508 127,1 100,0 100,0
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
94 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
A növekvő települések népességnövekményének megyénkénti megoszlását vizs-
gálva számottev ő Pest megye el őnye (3. táblázat). Az 1995-1999 közötti 53%-os
értékét valamelyest még növelte is a f ő város környéke 2001-2004-re, ekkor már a
növekvő népességű települések népességnövekményének 56%-át koncentrálta Pest
megye. A Pest megyét követ ő megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Gy őr-
Moson-Sopron) értékei csak mintegy tizedét teszik ki Pest megyéének. Miközben a
növekvő települések népességnövekménye országosan 27,1%-kal több évente 2001-
2004 között, mint 1995-1999 között, addig a dunántúli megyék zömében és Pest
megyében ennél gyorsabban növekedett e mutató értéke, ugyanakkor a Dunától keletre
csak Nógrád rendelkezik átlag feletti értékkel. A Dunántúl egészében a növekv ő
népességszámú települések növekménye 41%-kal n őtt a vizsgált időszak alatt, ugyan-
akkor a Dunától keletre lév ő megyékben a növekmény 5%-kal csökkent. Különösen
dinamikus volt a növekedés Baranya, Gy őr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,
Vas és Zala megyékben, ugyanakkor visszaesés történt Bács-Kiskunban, Békésben és
Szabolcs-Szatmár-Beregben.
4. TÁBLÁZAT
Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata 1995-1999,
illetve 2001-2004 között (évente), típusonként
Some Data of the Settlements with Increasing Population between 1995-1999 and
2001-2004 [yearly, by settlement-types])
Részarány Részarány
Növekmény Növekmény Változás az orszá- az orszá-
Típus gosból gosból
1995-1999 2001-2004 (%)
1995- 2001-
1999 2004
Budapesti agglomeráció 12011 16211 135,0 53,5 56,9
Egyéb agglomerációk 4941 6340 128,3 22,0 22,2
Egyéb típusok 3283 3534 107,6 14,6 12,4
10 fő alatti növekmény-
nyel rendelkező 2202 2423 110,0 9,8 8,5
települések
Összesen 22437 28508 127,1 100,0 100,0
Az egyéb típusok
részletezése:
Turizmus 841 1286 152,9 3,7 4,5
Periféria 793 904 114,0 3,5 3,2
Cigányság 704 343 48,7 3,1 1,2
Kisváros 281 276 98,2 1,3 1,0
Nagyváros 234 0 0,0 1,0 0,0
Osztrák határ mente 217 458 211,1 1,0 1,6
Dezurbanizáció 99 185 186,9 0,4 0,6
Egyéb 114 82 71,9 0,5 0,3
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A népességszám változás települési és ... 95
A növekvő népességű települések tipizálását elvégezve látható, hogy a nagyváros-
környéki települések adják a népességnövekmény zömét. A budapesti agglomeráció
települései koncentrálják a növekv ő népességszámú települések népességnövekmé-
nyének 54-57%-át (1995—I999-ben, illetve 2001-2004-ben), az egyéb agglomerá-
ciók pedig 22%-ot (4. táblázat). A legkisebb, 10 fő alatti éves növekedéssel rendel-
kező települések esetében sokszor nem dönthet ő el egyértelműen a népességnöve-
kedés oka, így e települések nem kerültek be a tipizálásba. A legfontosabb ok tehát
a szuburbanizáció, erre vezethet ő vissza a növekv ő népességű települések népes-
ségnövekedésének 75-80%-a. Ráadásul mind Budapest környéke, mind az egyéb
nagyvárosok térsége er ő södött is a kilencvenes évek második feléhez képest. Az
egyéb típusok között kiemelend ők a turisztikai települések (a növekv ő népességű
települések teljes népességnövekményének 4-5%-a), a periférikus községek, térsé-
gek (3-4%), valamint a roma népesség ű, lakosságukat els ősorban természetes sza-
porodásból növel ő települések (1995-1999 között 3%, 2001-2004 között már csak
1%). A többi típus részaránya nem számottev ő (4. táblázat).
A vidéki agglomerációk növekv ő népességszámú településeinek népességnövek-
ménye összesen is csak mintegy 40%-át adja a budapesti agglomerációnak. A leg-
nagyobb vidéki agglomerációk (Gy őr, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Szeged,
Miskolc) egyenként csak 3-6%-át adják a budapesti agglomeráció népességnövek-
ményének. Természetesen ez esetben is csak a közigazgatásilag önálló, növekv ő
népességű települések figyelembe vételére nyílt lehet őség. A hazai településhálózat
sajátosságai miatt a szuburbanizáció egy része nem a közigazgatásilag önálló tele-
püléseket célozza meg, hanem a kiköltöz ő népesség sok esetben a városok, ritkáb-
ban a közeli községek valamely egyéb belterületére avagy külterületére költözik
(Kovács 1999, Tímár 1993). Némely város esetében a legdinamikusabban növekv ő
városkörnyéki települések épp ezek a közigazgatásilag nem önálló egységek
(Debrecen-Józsa, Kecskemét-Katonatelep, Nyíregyháza-Oros stb.). E település-
részek esetében éves adatoklcal nem rendelkezünk, így a szuburbanizáció és az
ebbő l származó népességnövekmény ezen része a statisztikai adatokból rejtve
marad. Az is látható, hogy a megyei jogú városaink egy részénél az önálló települé-
sekre irányuló szuburbanizáció léptéke minimális, nyolc megyei jogú városunk
esetében a környékükön lév ő növekv ő népességszámmal rendelkez ő közigazgatási-
lag önálló települések népességnövekménye sem 1995-1999, sem 2001-2004
között nem érte el évente a 100 fő t. E városok mindegyike relatíve kis népesség ű
(35-65 ezer fő s). Az 1995-1999 és 2001-2004-es adatokat összehasonlítva komoly
el őrelépés figyelhet ő meg Győ r, Pécs, Szombathely, Kecskemét, Eger környékén,
ugyanakkor visszaesett a településeket érint ő szuburbanizáció mértéke Debrecen,
Miskolc, Veszprém2, Nyíregyháza és Szolnok térségében. Itt is megfigyelhet ő tehát
a Nyugat-Kelet kett ősség, a nyugati nagyvárosok környékén inkább er ősödött, a
keletieknél stagnált-gyengült a szuburbanizáció a kilencvenes ével második fele és
a 2000-es évtized els ő évei között (5. táblázat).
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
96 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
5. TÁBLÁZAT
Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata 1995-1999, illetve
2001-2004 között (évente), a vidéki agglomerációk részletezése
(Some Data of the Settlements with Increasing Population between 1995-1999 and
2001-2004 (yearly, by the agglomerations of the largest cities])
Rész- Rész-
Növek- arány az arány az
Növekmény mény Válto- orszá- orszá-
Típus
1995-1999 2001- zás (%) gosból gosból
2004 1995- 2001-
1999 2004
Győr 392 1022 260,7 1,7 3,6
Debrecen 758 726 95,8 3,4 2,5
Pécs 266 646 242,9 1,2 2,3
Székesfehérvár 511 537 105,1 2,3 1,9
Szeged 464 507 109,3 2,1 1,8
Miskolc 454 453 99,8 2,0 1,6
Dunaújváros 308 370 120,1 1,4 1,3
Szombathely 134 348 259,7 0,6 1,2
Kecskemét 166 296 178,3 0,7 1,0
Veszprém 355 259 73,0 1,6 0,9
Tatabánya-Tata 127 166 130,7 0,6 0,6
Eger 59 152 257,6 0,3 0,5
Nyíregyháza 176 106 60,2 0,8 0,4
Zalaegerszeg 56 83 148,2 0,2 0,3
Sopron 62 73 117,7 0,3 0,3
Kaposvár 89 68 76,4 0,4 0,2
Szekszárd 70 65 92,9 0,3 0,2
Salgótarján 0 55 - 0,0 0,2
Szolnok 120 45 37,5 0,5 0,2
Nagykanizsa 0 10 - 0,0 0,0
Békéscsaba 11 0 0,0 0,0 0,0
Hódmezővásárhely 0 0 0,0 0,0
A „vidéki" agglomerációk 4941 6340 128,3 22,0 22,2
Budapesti agglomeráció 12011 16211 135,0 53,5 56,9
Összesen 22437 28508 127,1 100,0 100,0
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
3. módszer: Mely település n ő/fogy a leggyorsabban?
E kérdés elsőre értelmetlennek is t űnhet, hiszen a népességszám-változás rátája
természetes módon adhatja meg a választ. De vajon mely település fogy gyorsabban?
Az, amelyik csak néhány száz főt veszít népességéb ől, de ez népességének 70-80%-a,
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A népességszám változás települési és ... 97
vagy az, amelyik elveszít ugyan 4-5000 f őt, ám ezzel „csak" 30%-ot csökken? Vajon
Gagyapáti vagy Makó népessége fogyott jobban 1949-1990 között (6. táblázat)?
Érdemes lehet az arányokat és az abszolút számokat is együtt vizsgálni.
Célszerűnek tűnt tehát a két mutatót, az abszolút és a relatív népességfogyást
kombinálni és létrehozni egy „kombinált népességfogyási mutatót". E mutatót na-
gyon egyszerűen a két alapmutatónk szorzataként értelmeztük.
Amennyiben a település népessége a kezdeti id őpontban: a, a végs ő id őpontban:
b, a népességszámváltozási mutató értéke:
NVMUT= abs(b-a)*(b-a)/a/100
E mutató alapján Battonya esetében (1949: 12666 fő, 1990: 7385 fő), a népesség vesz-
téség 5.281 fő, 41,7%, a kombinált mutató értéke pedig 5.281*(-41,7)/100 = -2202.
Azért, hogy a fogyó területi egységek negatív, a növekv ők pedig pozitív értéket
kapjanak, a népességváltozás abszolút adatait abszolút értékben számítottuk. A
százzal való osztás jelent ősége els ősorban technikai, a túl nagy számértékek elkerü-
lése céljából alkalmaztuk. E mutató alapján Gagyapáti és Makó öszehasonlításaként
Makó népességfogyása adódott nagyobbnak (6. táblázat).
6. TÁBLÁZAT
A népességváltozási mutató értéke néhány településen 1949-1990 között
(The Population Change Index in Some Selected Settlements [1949-19901)
Népesség Népesség Népvált Népvált NV-
Település Megye
1949 1990 (fő) (%) mutató
Gagyapáti Borsod-A.-Z. 236 19 -217 -91,9 -200
Libickozma Somogy 1023 82 -941 -92,0 -866
Makó Csongrád 33068 27529 -5539 -16,8 -928
Mezőhék Jász-N.-Sz. 2302 512 -1790 -77,8 -1392
Battonya Békés 12666 7385 -5281 -41,7 -2202
Forrás: Saját számftás a KSH adatai alapján.
E mutató segítségével két id őszakra a tömeges urbanizáció és a szocializmus id ő-
szakának tekinthet ő 1949-1990-re, valamint a rendszerváltás utáni, a szuburbanizá-
cióval jellemezhető egy évtizedre (1990-2001) vizsgáltuk a leggyorsabban növeked ő,
illetve fogyó népességű településeket. Az 1949-1990 közötti id őszakban leggyorsab-
ban egyes szocialista városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Tiszaújváros, stb.), me-
gyeszékhelyek (Székesfehérvár, Debrecen, Veszprém) és a f őváros népessége növe-
kedett, ez id őszak legnagyobb vesztesei ugyanalcicor a népes kismez ővárosok, tanya-
községek voltak, szinte kizárólagosan az Alföldr ől (7. táblázat).
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
98 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
7. TÁBLÁZAT
A legmagasabb és legalacsonyabb népességszámváltozási-mutatóval rendelkez ő
települések 1949-1990
(Settlements with the Highest and Lowest Population Change Index [1949-1990] )
Népesség Népesség Népvált Népvált NV-
NR Településnév Megye
1949 1990 (fő) (%) mutató
1 Dunaújváros Fejér 3949 59028 55079 1394,8 768219
Borsod-
2 Kazincbarcika 3846 35692 31846 828,0 263694
A.-Z.
Borsod-
3 Tiszaújváros 1349 18685 17336 1285,1 222785
A.-Z.
4 Százhalombatta Pest 1717 16573 14856 865,2 128539
5 Budapest Budapest 1 590 316 2 016 774 426458 26,8 114359
6 Székesfehérvár Fejér 42260 108958 66698 157,8 105268
7 Komló Baranya 5812 29143 23331 401,4 93657
8 Veszprém Veszprém 20682 63867 43185 208,8 90172
9 Debrecen Hajdú-B. 115399 212235 96836 83,9 81259
Komárom-
10 Oroszlány 3740 20982 17242 461,0 79488
E.
Jász-N.-
3126 Jászladány 9377 6028 -3349 -35,7 -1196
Sz.
Jász-N.-
3127 Mezőhék 2302 512 -1790 -77,8 -1392
Sz.
3128 Dévaványa Békés 13196 8842 -4354 -33,0 -1437
Jász-N.-
3129 Öcsöd 7405 4125 -3280 -44,3 -1453
Sz.
3130 Ozora Tolna 4678 1977 -2701 -57,7 -1560
3131 Kunágota Békés 6380 3197 -3183 -49,9 -1588
Bács-
3132 Borota 4444 1777 -2667 -60,0 -1601
Kiskun
3133 Ásotthalom Csongrád 8062 4106 -3956 -49,1 -1941
Bács-
3134 Bácssz ől ős 3146 519 -2627 -83,5 -2194
Kiskun
3135 Battonya Békés 12666 7385 -5281 - 41,7 - 2202
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
A növekv ő települések ez id ő tájt elsősorban a városok, az energiatengely telepü-
léseinek jelentős része, valamint Budapest agglomerációja. Ugyanaklcor az alföldi
községek, kisvárosok zöme fogyott, miként az aprófalvak legnagyobb része is.
Egyes térségekben, küls ő és bels ő perifériákon szinte kizárólagosak voltak a fogyó,
gyorsan fogyó települések (Börzsöny, Cserehát, Zempléni-hegység, Bodrogköz,
Szatmár-Bereg, Bihar, Közép-Tiszavidék, Dél-Békés, Bácska, Somogy—Tolna
határvidéke, Zala, Dél-Kisalföld) (6. ábra).
V:5
#7.1
14•4
I
"4:1
‘0.1
`t2
Ncy,
.2
"•••s
ON
ON
ON
.2
sc2
.0
1.2
IN)
tv
t...2 •
I
t 'c7
'02 Ln
1
••..
L)
ON ON
O
CN
e<7
O
,,,
. - N.
- ",. Vi. ' s'
TÉT XXI. évf. 2007 • 1
„. ',. . .-, ' - , -.4k
t-,-.. ,t;-., . . - .':- , -.: k
4 '4 .,,,
4,„-i-,--, ,,,i,orkz ,,' z:,, I,,,, 1 % ' ,I!..,ir
, , tiiiiiii, Voi.
, '1,0
,, = e,----
',11, ''- -. ', ,, k%,,
- -, ,,,''''.. - , .,.,,. „, ,-,,„,„.,- i,,-"':,),;"::"‘si •,
' - ..- -",
. 46v
A
-
' -s. ..-: ,,_, , :, ,„„ ‘ . -
;, ,, <, z-<' " - ,s ''''
, i„, -, 11%,, '\-7:*- , 14,„,„„
1"'-". ., L. , . = - „2. ,kr."4, ', --- -,:kzzlieit;#(. -=
,
„ L_ _, -, -,„‹ -
., ',
k':',, •' ,. -,''' '‘,, < - ''''‚ .,:
':.
„
.‘. . - . , , ' _ ,,.. ')"'"S .,
,
- 4,,,,, - -°. - ... ,
ik , ‹:;.- - , - .. - ,—, 411111:4,
,,,, ,,f111°-11! q' -
4k,,,, >
4 10. s -
'N ' ' ' r' .-'-.a -, . oi -,, -
. ..,-, . ,01, ,e Ai k ,
- .... - . .,, ,n z 74.., ' ,,,', -"."k>4‘'1‚a
44,:e',10' •,!,:',..; 1, ,ir — 41111
1iii, ,,0101110
ii. A mutat óért éke
769 0 0 (
..:
N, , '''‚i
a
-
oo
1 -
eeC
.3.N,.. 4,4,,, .-
-
CO s.- CO
•-•
c.?-
000to oto 100to a, a,
C-4 0
217 0 CO C,
07 t-V .-
=. C7 0 0
1 oo
20 3 000
- -
=. 0
0to to
C-4
7
000 ( 0 ( 100 ( 200 (
153) 511) 1109) 652) 01)
népességszám változás települési és ...
99
Forrás: KSH alapj án saját számítás.
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
100 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
1990-2001 között a domináns tényez ő a szuburbanizáció lett. A leggyorsabban nö-
vekvő települések mindegyike nagyváros (zömében Budapest) környéki, ugyanakkor
a leginkább fogyó települések kivétel nélkül városok, közöttük megyeszékhelyek,
iparvárosok és néhány középváros (Orosháza, Gyöngyös) található (8. táblázat). Né-
hány település (Dunaújváros, Kazincbarcika, Budapest) az urbanizáció id őszakában a
leggyorsabban növekv ő, napjainkban a leginkább fogyó települések között vannak.
8. TÁBLÁZAT
A legmagasabb és legalacsonyabb népességváltozási-mutatóval rendelkez ő települések,
1990-2001
(Settlements with the Highest and Lowest Population Change Index [1990-20011)
Népesség Népesség Népvált Népvált NV-
NR Településnév Megye
1990 2001 (fő) (%) mutató
1 Érd Pest 43327 56567 13240 30,6 4046
2 Telki Pest 629 1892 1263 200,8 2536
3 Veresegyház Pest 6373 10256 3883 60,9 2366
4 Hajmáskér Veszprém 1306 2900 1594 122,1 1946
5 Tököl Pest 6308 9559 3251 51,5 1675
6 Bocskaikert Hajdú-B. 1145 2410 1265 110,5 1398
7 Solymár Pest 6044 8912 2868 47,5 1361
8 Diósd Pest 3719 5785 2066 55,6 1148
9 Hajdúsámson Hajdú-B. 7734 10677 2943 38,1 1120
10 Nagykovácsi Pest 3323 5244 1921 57,8 1111
3126 Salgótarján Nógrád 47822 44964 -2858 -6,0 -171
3127 Eger Heves 61892 58331 -3561 -5,8 -205
3128 Orosháza Békés 34526 31764 -2762 -8,0 -221
3129 Gyöngyös Heves 36451 33548 -2903 -8,0 -231
3130 Dunaújváros Fejér 59028 55309 -3719 -6,3 -234
Borsod-
3131 Ózd 41561 38405 -3156 -7,6 -240
A.-Z.
Borsod-
3132 Kazincbarcika 35692 32356 -3336 -9,3 -312
A.-Z.
3133 Pécs Baranya 170039 162498 -7541 -4,4 -334
Borsod-
3134 Miskolc 196442 184125 -12317 -6,3 -772
A.-Z.
3135 Budapest Budapest 2 016 774 1 777 921 -238853 -11,8 -28288
Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.
A növekvő települések 1990-2001 között els ősorban a nagyvárosok környékén
találhatók, emellett néhány osztrák határ menti település, valamint kevés periférikus
község (Cserehát, Szabolcs, Szatmár) népességváltozási mutatója is kiemelked ő .
Ugyanakkor a perifériák zöme továbbra is veszít népességéb ől, ám emellett a leg-
több nagy- és középváros, valamint az alföldi közép- és kisvárosok népességválto-
zási mutatója is negatív (7. ábra).
•
•
:(Z5
C\1
••ss
t:0 z
,k,-
•z,-;
sc2
sc3
"4.)
C•5
0.)
Q,)
CM)
CsLs
0 c:=.
rsi
▪ E
z5,
0.)
c>
Z1,,
,.,91.,, ,,
,, : '' . r iyi
f. , dk, ...
, ,4 ,,,
TÉT XXI. évf. 2007 • 1
ii%.''4.,.›,'' -,_ ,.t..,„ ,..7‘p.
iiihk.„,,::
), ,,,
:. ,,,,
,),,,.!:
, .. = , . , 1,-.;:,
.4::
,
4:
4' 311 ‘;:tr :ffir,
?4,,:,,,,, ,
„ .«
., :.,.
" 'VI" .
00(
::.* ' ':
- ..':,
E- , - '-` , f1:
it. N, L.
''..,..'
'
c, : . ol 4:
"."«'-
jill"'
- , . .--- -,,...,.-,,.,„ . z-- '‘ "'I'.:,4.,..:.
''''''b
'>.
-,,,-414,: '11)''''''.
i.: . . , 4,,, ..44: 41 : „
1.'4._ ,,4.7‚,;‘... '''' ', ',4:"
11
.,,... .,,,„T„, ; -, . ',
'- , ,.
--4)0*-',,, ;; ; `,
_ miL,
.,,,,..4:1':.--2;",.`.„4„ ,ft: -. ... ' '
". ", , , .i+. ,. , 151,11"k. -
.
-i.» 1,,,',:, '-
-,, . .--,;', - I Ilt .. .
* ;, .'''
.,,,, , ,,. : ,,
, , ..‚",.. 4 ,..
s
- ,,L:" 4%., .4, 4 .3 ;:,r _ .:.->. .,. ;,
- .
i ,..4.-0,,rL', i',' '': ;, ..,,,,& ,, ‹ ....i.
,..„ .-14
' ",,hip"11'-:; "-'"t.
•
','.: ' ''.2 > Á ji.,..,_ ' ' ''
- - 4' s.
,: . '-: ', ' '
• ''. 0 ,''.. .-1. , .i.i, i» 1:-....— 11° '.:::::,; 4,
.. -), '
' ' IV.
'' '' 4'. 4. ' ,, „„ ,
"‚ '', ,, .‚k. ' ,
l''' ' .>
°. 4 r , .-- - #4,0 '
Ik * < 9r.',,y ;'
.'..... , 0.
4,110 -- ;-4,
' .- . A mutat óért éke
4 ' - • 11 ,> 1
44V'..Nill
,.''- ''.›''( ...
' if
-4, `, ', ,-. ,
.',' ,2
'
1‘, 1 .«, . .- :‚,§ .,.
§1,411! _,-- - 1, ,; ',., ' -,‹ ' ;
le)
Iry
2
, T I 4
)
4t .
e,* :
1 t
.4"
c, O')
o 33
5 CO
ef
:1 . 31,
4*4
91 CO
0 M C.7
•e— 33
2
oo C+I
)
)) e—
-
4:
21 .47
144
M 55
0t ("V
00
00000
to Cto
. 28 30
42 C,/
-
CO
6)
{8
A népességszám változás települési és ... 101
Fo rrás: KSH alapján saját számítás.
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek
néhány mérési lehetősége Magyarországon. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 85-102. p.
102 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf. 2007 • 1
Jegyzetek
A tanulmány a 2006. november 18-án, az ELTE-n tartott Regionális Modellek c. tudományos konferencián
elhangzott el őadásra épül.
2
Veszprém esetében Hajmáskér okozza a visszaesést, 1995-1999 között évente 147, 2001-2004 között
48 fővel nő tt a lakossága. A kilencvenes évek növekedésének oka a katonai bázis lalcóteleppé alakítása volt.
Irodalom
Bajmócy P. (1999) A kistérségek népességváltozási tendenciái Magyarországon. — Társadalomföldrajzi
vizsgálatok két évezred találkozásánál. Szeged. 57-77. o.
Bajmócy P. (2000) A természetes szaporodás területi különbségei Magyarországon az elmúlt három
évtizedben. — Geográfus doktoranduszok M országos konferenciája kötete. DE TTK, Debrecen.
222-230. o.
Beluszky P. (1999) Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Beluszky P.—Sikos T.T. (1982) Magyarország falutípusai. MTA FKI, Budapest.
Kovács Z. (1999) Alföldi nagyvárosok társadalmi szerkezetének vizsgálata. — Alföldi Tanulmányok
1998-1999. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba. 52-72. o.
Timár J. (1993) Az alföldi szuburbanizáció néhány sajátossága. — Alföldi Tanulmányok. 217-232. o.
SOME QUANTITATIVE METHODS MEASURING THE
DISEQUALITIES OF THE POPULATION CHANGE
IN THE HUNGARIAN SETTLEMENTS AND COUNTIES
PÉTER BAJMÓCY
The population changing processes of the Hungarian settlements are relatively well-known,
but with some special quantiative methods we can give further details in this topic. In this
article we tried to use three quantitative methods to descibe the details of the population
changes of the settlements. In the first method we created settlement types with the combination
of the population change and the migration balance. Secondly we investigated the role of
the different settlemnt types (suburban villages, touristic attractions, roma villages, etc.) among
the settlements with increasing population. Thirdly we created a so called „population change
index" with the combination of the population change by absolute number and by rates. With
this index we can sort the most dynarnic and the fastest decreasing settlements.