Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 161
„KORMÁNYZÁS A FENNTARTHATÓSÁGÉRT" 1
(EGYNMZTKÖIUAÁSPROGM
MARGÓJÁRA)
(Governing for Sustainability)
VARJÚ VIKTOR
Kulcsszavak:
Stratégiai környezeti vizsgálat tudástípus környezetpolitika döntéshozás
A környezettudatos gondolkodás kiterjedésével, valamint a fenntartható fejl ődés fogalmának széleskörű
elfogadásával a gazdasági-, tervezési-, és beruházási beavatkozások környezeti-, környezetvédelmi
szempontú hatásainak előzetes értékelése és annak szükségessége egyre fontosabbá és hangsúlyosabbá
vált. Az EU által elfogadott stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a tervek és programok szintjén követeli
meg az ex-ante jelleg ű környezeti értékelést.
A tanulmány egy olyan nemzetközi kutatás kérdésfeltevéseit ismerteti, amely a környezetpolitika egyes
eszközein (SKV, emisszió-kereskedelem) keresztül elemzi a kormányzás és tudás összefüggéseit.
Bevezetés
Az Európai Unióval kapcsolatos (társadalomtudományi) politikatudományi kuta-
tások leggyakoribb témája az ún. európaizáció, mely folyamat során az unió szabá-
lyozó, orientáló szerepének hatására a tagállamok gazdasági, társadalmi, jogi, poli-
tikai és közjogi rendszere közeledik egymáshoz. Az európaizáció sajátossága, hogy
nem csupán azokon a területeken következik be, ahol az alkalmazkodás lényegében
kötelező, hanem azon területeken is, ahol nincs ilyen kényszer (Pálné 2005, 11).
Éppen ezért nem véletlen, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Unióban az integrá-
ció mélyülésével egyre er őteljesebben és egyre inkább egységesen érvényesül a
környezetpolitika, valamint annak különböz ő szintű nemzetközi kutatási igénye is.
Az ezredfordulót követ ően a magyar környezetvédelmi szabályozásra a joghar-
monizációs feladatok tömege volt jellemz ő, mely azt eredményezte, hogy mára csak
elvétve találni olyan közösségi jogszabályt, amelynek nincs magyar megfelel ője, és
ez is jellemzően csak átmeneti állapot (Horváth et al. 2004).
A különböző érvényességű, szintű, a környezet védelmét szolgáló intézkedések,
normák, értékelések (környezeti hatásvizsgálat, környezeti felülvizsgálat, stratégiai
környezeti vizsgálat, EMAS rendszer, ISO 14001, EU Hatodik Környezetvédelmi
Akcióprogram, II. Nemzeti Környezetvédelmi Program stb.) mind a természeti-,
épített-, valamint társadalmi környezetünket hivatottak megvédeni saját tevékeny-
ségünk következményeit ől. Egyre inkább tudatosítani kell azonban, hogy nem elég
szabályozni, hanem szükség van a kormányzás problémáira is felhívni a figyelmet a
környezetpolitikában.
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
162 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
A környezeti „felügyeleti" rendszerek közül az egyik új módszer és rendszer a
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) melynek magyarországi alkalmazása, vala-
mint tudományos kutatása az elmúlt néhány évben indult meg. E rövid tanulmány-
ban megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen lehet őségek rejlenek az SKV-ban, illetve
annak kutatásában.
Az SKV
A leíró jellegű értékelésen túlmutató, az egyre határozottabban megfogalmazódó
környezeti hatások és környezeti szempontok figyelembevételének igénye is egyre
inkább arra sarkalta a politikusokat, hogy az eddigi hatásértékelések módszereib ől
és tapasztalataiból egy önálló komplex vizsgálati rendszert hozzanak létre. Az
1980-as évektől működő környezeti hatásértékeléssel szemben — mely az effektív
beruházások hatásait hivatott vizsgálni — az új metódus már a tervezés szintjén
feltételezi a fenntarthatósági értékelést és hatásbecslést.
A COM/96/0511-es tanácsi irányelv egyes részeit, valamint korábbi tapasztalato-
kat figyelembe véve 2001. június 27-én határozta meg és hozta létre az Európai
Parlament és a Tanács a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot, mint önálló politikát
(környezetpolitikai eszközt) 2.
Az irányelv, illetve a stratégiai környezeti vizsgálat célja, hogy védelmet biztosít-
son az embert körülvev ő környezetnek, és hozzájáruljon a környezetvédelmi meg-
fontolások tervekbe és programokba való integrálódásához azok készítési folyama-
tában, szem el őtt tartva a fenntartható fejl ődés elvét (Pálvölgyi 2006). Ezért kör-
nyezeti vizsgálatot kell végezni minden olyan terv és program készítésekor, amely
valószínűleg jelentős hatással lesz a környezetre (Ferencsik 2004), így vizsgálatot
kell végezni a nemzeti, regionális vagy helyi szint ű programokhoz kapcsolódva is
(pl. ROP, NFT, városfejlesztési koncepciók).
Magyarországon a 2004-ben a Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. Tv.) mó-
dosítása, valamint a 2005. év elején született (2/2005) Kormány rendelet határozza
meg a környezeti vizsgálat kereteit az Európai Unió direktívája (2001/42/EK) alapján.
Az SKV-ban jellemz ően nem els ősorban egyfajta hatásbecslésr ő l van tehát szó,
hanem a környezeti és fenntarthatósági szempontok a programozás korai szakaszá-
ban történ ő érvényesítésér ől, illetőleg a projektek kumulatív környezeti hatásvizs-
gálatáról (Péti 2005).
A szűkebb értelemben vett stratégiai környezeti vizsgálatot Magyarországon meg-
előzte egy, a környezeti érdekeket figyelembe vev ő analízis, mely az egyre nagyobb
levegőszennyező vé váló közlekedési rendszerek tervezéséhez köt ődött. Már 2001-
ben tehát egy, a hagyományos környezeti hatásvizsgálat és a környezeti stratégiai
vizsgálat mezsgyéjén mozgó programértékelési folyamat indult el. Ennek nyomán
készült el a Széchenyi-terv autópálya-fejlesztési programjának környezeti szempon-
tú értékelése (melynek két fő célja egyrészt, hogy ésszerűsítse a közlekedési, szállí-
tási igényeket, másrészt, hogy minimalizálja a nem kívánatos környezeti hatásokat
[Fleischer et al. 2002]). Ahogy az értékelésben a szerz ők jelzik, a Széchenyi-terv
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 4 Gyors ténykép 163
autópálya-fejlesztési terveit stratégiai környezeti hatásvizsgálati eljárásnak vetették
alá, tehát tudatosan törekedtek meghaladni a korábban alkalmazott módszereket,
noha még nem volt kötelez ő az SKV készítése.
Ugyancsak megel ő zve a magyar jogszabályi keretek kialakítását — és követve a
Széchenyi-terv autópálya-fejlesztési terveinek stratégiai környezeti hatásvizsgálati
eljárását — a Regionális Operatív Program környezeti értékelését végz ők már 2003-
ban elkészítették a ROP SKV-ját. Mivel azonban a tervek, programok környezeti
hatásainak el ő zetes értékelésére nem volt általánosan elfogadott módszertan, mind-
össze az Európai Bizottság által javasolt módszertani anyagok 3, ezért a ROP-hoz a
már említett szakért ők által kidolgozásra került egy módszertani keret.
Annak ellenére, hogy Magyarországon tehát voltak már el őzményei a stratégiai
környezeti vizsgálatnak, az elmúlt években zajló tervezési folyamat nem mentes az
ellentmondásoktól. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a hozzá kapcsolódó ága-
zati és regionális operatív programok stratégiai környezeti vizsgálata elkészült.
Ahogy a társadalmi vitákból látszott, a vizsgálat módszertana kevésbé, viszont
maga a folyamat és annak elhúzódása meglehet ősen ellentmondásos megítélés ű
(lásd: https://www.smartportal.hu/respect/index.php) . Az eddigi tapasztalatok arra
mutatnak rá, hogy a környezeti szempontok érvényesítése a tervezési folyamatban
nem pusztán a jogi szabályozáson, a tervezési módszertanon, hanem a döntési
mechanizmuson, a szerepl őkön és a szerepl ők tudásán is múlik.
Az SKV tudás terjedése
Mivel eddig — a 2007-2013 id őszakra vonatkozó, már említett tervekhez kapcso-
lódó vizsgálatokon kívül — nem készült túl sok SKV, így az eddig felhalmozott
tapasztalatokra, és kutatásokra különösen nagy szükség van. Az eddig készített
környezeti értékelések jellemz ően makro-regionális programokhoz, tervekhez ké-
szültek (2003-as ROP, Széchenyi Autópálya-fejlesztési Koncepció, Országos Fej-
lesztéspolitikai Koncepció, Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció 2003-2015,
Vásárhelyi Terv stb.). Mikro-regionális szinten elvétve készült csak néhány értéke-
lés (pl. Óbudai (Hajógyári-) sziget Kerületi Szabályozási Tervének környezeti érté-
kelése'). A megyei/regionális rendezési tervek és városfejlesztési koncepciók újra-
gondolásakor is környezeti értékelést végeznek majd, illetve a jöv őben a területi
tervezésben általánosan alkalmazni kell ezt a módszert, ezért a korábbi hasonló
vizsgálatok folyamatainak elemzése sok segítséget nyújthat az értékelések sikere-
sebb végrehajtásához, illetve a környezeti szempontok tervekbe illesztéséhez.
Európa több országában már az 1990-es években vagy jogszabályba foglalták vagy
önként alkalmazták a stratégiai környezeti vizsgálatot a tervek szintjén, de nem ala-
kult ki egységes módszertan ezekben az államokban. Ma még mindig a stratégiai
környezeti vizsgálatok több változatát különböztetik meg, ezek hatókörben, nyitott-
ságban, intenzitásban és id őtartamban is eltérnek egymástól (Szilvácsku 2003).
A programok és tervek környezeti szempontú vizsgálatát nem csak az unióban
végezik, hiszen a 2003. május 21-én Kievben elfogadott úgynevezett SKV Protokoll-t
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
164 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
— mely részben eltér az Uniós SKV-tól — unión kívüli államok is aláírták
(Stoeglehner—Wegerer 2006). Úgy tűnik tehát, hogy egy olyan környezetpolitikai
eszközről van szó, amely széles körben elfogadott és alkalmazott eleme lesz a ter-
vezésnek. Kérdés, hogy rendelkezünk-e elegend ő tudással, tapasztalattal ennek a
módszernek az alkalmazásához?
A tervekhez tartozó környezeti vizsgálat módszertana véleményünk szerint mára
már körvonalazódott. A különböz ő szintű programokhoz és tervekhez eltér ő , de a
fenntarthatóságot figyelembe vev ő anyagok készülnek.
Az unió célja, hogy valamilyen szinten egységesítse a környezeti értékelést a tag-
országokban. Ennek érdekében az Interreg IIIC program által finanszírozott GDRP
(Greening Regional Development Programmes Network) projekt széles európai
részvétellel 2006 februárjában egy kézikönyvet 5 adott ki. Ez a tanulmány, többek
között a magyar 2003-as Regionális Operatív Programhoz létrehozott stratégiai
környezeti vizsgálat felhasználásával próbál meg gyakorlati tanácsokat és eszközöket
adni, összegezve a résztvev ők eddigi tapasztalatait a környezeti elemek regionális
fejlesztési programokba történ ő integrációja kapcsán. Ám ez a kézikönyv sem ad
egységes módszertant vagy iránymutatást a stratégiai környezeti vizsgálatok elvég-
zéséhez, mindössze egy keretet fogalmaz meg, mely könnyebbé teszi a szakért ők-
nek a vizsgálat lefolytatását, illetve emellett a különböz ő résztvev ő országok né-
hány alkalmazott lépését mutatja be.
Tudás, kormányzás, környezetpolitika
A környezetpolitikában azonban véleményünk szerint szükséges, de nem elégsé-
ges feltétel a szabályozás és a jogszabályi keretek megléte. A hatékony környezet-
politikához megfelel ő szisztémájú és megfelel ő tudáshalmazzal rendelkez ő érdek-
egyeztető, döntési mechanizmus szükséges. Err ől az oldalról érinti a környezeti
vizsgálat kutatását a G-FORS 6 (Governance for Sustainability) EU 6. Keretprog-
ram, amelyben intézetünk is részt vesz. Az SKV itt, mint a környezetpolitika egy
eszköze jelenik meg, és mint a vizsgálat tárgya vagy inkább terepe segíti a hatékony
kormányzás jellemz őinek feltárását.
A projekt tudásszociológiai megközelítése nem els ősorban az egyes politikák
eredményeire, illetve a környezetértékelési módszerek szakmai sajátosságaira kon-
centrál. A nemzetközi kutatás a kormányzás és a tudás összesített hatását vizsgálja a
fenntarthatóság tekintetében. A szociológiai megközelítés mellett azonban kiemel-
kedő fontossága van a politika tudományi szempontoknak is, azt feltételezve, hogy az
egyes szerepl ők kormányzási pozíciója, és tudáskészlete jelent ősen befolyásolja a
környezeti szempontok beépülését a döntésekbe. A program különböz ő környezet-
politikai eszközökön — többek között az SKV-n — keresztül törekszik nemzetközi
összehasonlítást is lehet ővé tev ő evidenciákat összegy űjteni arról, hogy a tervezés-
döntéshozás—végrehajtás folyamatában milyen esélyekkel jelenik meg a fenntartható
fejlődés értékrendszere. Az kiindulási alap az, hogy a különböz ő kormányzati
módok, a konkrét intézményesítési folyamat, valamint maga a szabályozás hogyan
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 165
hatnak a hatékonyságra és a politikai legitimációra a fenntarthatóságot, mint f ő
célpontot szem el őtt tartva, és ehhez a tudás milyen típusait használják és hozzák
létre a folyamat során (Heinelt et al. 2006 a).
A kutatás els ősorban azt próbálja kimutatni, hogy az egyes környezeti politikák
hogyan ösztönzik a különböz ő tudástípusok használatát (szakért ői tudás, helyi tu-
dás, gazdasági tudás, vezet ői tudás stb.), valamint a kormányzás azon sajátos for-
máit (hierarchikus, nem-hierarchikus kormányzás stb.), melyek különösen hozzájá-
rulnak a fenntarthatósághoz. A kutatás célja a környezet-politikai játszmák tereinek
azonosítását és kapcsolatainak feltárását követ ően az, hogy elemezze, vajon milyen
„tudáskép" („KnowledgeScape"tudástípusok tipikus összetétele) szükségeltetik az
egyes környezetpolitikák fenntarthatósági irányba történ ő elmozdulása érdekében
(Heinelt et al. 2006 a).
A kutatás elsősorban retrospektív módon kívánja megvizsgálni a környezetpoliti-
kai küzdőtereket, de emellett ahol és amennyiben lehetséges, a résztvev ő megfigyelés
is helyet kell, hogy kapjon a vizsgálati folyamatban. A ,játszmaterekben" zajló dis-
kurzusokról készült dokumentumok, a környezetpolitikai cselekvésekhez kapcsolódó
sajtóanyagok, dokumentumok, jogszabályok és joganyagok képezik a dokumentum-
elemzés, valamint a diskurzus analízis anyagát. Ezeket az elemzéseket a legfontosabb
szerepl őkkel készített interjúk és kérd őívek egészítik ki (Heinelt et al. 2006b).
A kutatási koncepció egyik legfontosabb sajátossága, hogy a nemzeti kutatócso-
portok a makroszint ű jellemzők bemutatását követ ően zömmel mezo/vagy
mikroregionális szinten végzik el a vizsgálatot. Ennek oka nem csak az, hogy a
helyi szint ad lehetőséget a leginkább a különböz ő tudástípusok érvényesülésének
az elemzésére, hanem az is, hogy a kutatás koncepciója szerint tipikusan többszint ű
kormányzási modell érvényesülésére van szükség, ahol az uniós szabályozástól a
helyi döntéshozókig több szint és szektor vesz részt a döntési, tervezési folyamat-
ban. Az elemzés magyarországi lefolytatása különösen azért ígérkezik izgalmas és
nehéz feladatnak, mert ahogy korbban említésre került, Magyarországon éppen a
regionális szinten elvégzett SKV tapasztalatai jórészt hiányoznak, illetve kezdetle-
gesek, miközben éppen itt lehet relevanciája az aktív társadalmi részvételnek, nem
csak a programozás, hanem a környezeti értékelés tekintetében is.
A kutatási koncepció másik fontos sajátossága és várhatóan értékes eredménye,
hogy az SKV-hoz kapcsolódó esettanulmányok tíz nemzet eseteit dolgozzák fel,
alkalmat adva a kormányzási rendszerben, a politikai és szakmai kultúrában meglév ő
különbségek és azonosságok kimutatására. A különbségek nem feltétlenül a poszt-
kommunista és fejlett nyugati államok kormányzási és környezetpolitikai érettségé-
nek tekintetében jelentkezhetnek, hanem a regionális sajátosságok, vagy éppen a
civil társadalmi megszervezettség különböz őségében is. A kutatási folyamat utolsó,
összehasonlító szakaszában lesz lehet őség a megfelel ő tudástípusok és kormányzási
elemek optimális együttesének meghatározására, nem csak az EU, hanem a nemzeti
kormányok környezetpolitikája számára is.
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
166 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 4
Összegzés
A 21. század elején a környezetpolitikának és a hozzá kapcsolódó környezetérté-
kelési rendszereknek nyilvánvalóan helye van a társadalomtudományokban (politi-
ka-, földrajz, környezet-, regionális tudomány, szociológia stb.). A fenntarthatóság
eszméje megköveteli a holisztikus megközelítést. Éppen ezért, az olyan komplex
kutatások eredményei, mint a fentebb felvázolt G-FORS kutatási program, nélkü-
lözhetetlenek nem csak a döntéshozási folyamatban, de a fenntarthatósági cselekvé-
sek fenntartható kivitelezésében is.
A kutatásnak olyan, nem tervezett hatása is lehet, hogy az eredményekb ől kiolvas-
hatóvá válik, mely tudásformák vezetnek eredményre a fenntarthatóság kritériumai-
nak megvalósításában, így esetlegesen az is meghatározható lesz, hogy a cél érde-
kében milyen oktatási formák vagy milyen oktatási rendszer szükségeltetik. A kutatás
eredményei ahhoz is adalékul szolgálhatnak, hogy a kormányzás mely típusai illetve
mechanizmusai (hierarchikus, hálózati, piaci) képesek a leginkább a környezeti szem-
pontok integrálására, s hogy az egyes irányítási szinteken milyen kompetenciák és
tudások szükségesek a fenntartható kormányzás megvalósulása érdekében.
A nemzetközi kutatásban való részvétel esélyt ad arra, hogy összevessük, hol tart
Magyarország, a magyar kormányzati, irányítási rendszer a környezeti szempontok
érvényesítése terén. Nem csak a környezetpolitika formálása, hanem a kormányzás
egészének fejlesztése kaphat segítséget azzal, hogy újabb impulzusokat kaphatunk
kormányzati rendszerünk decentralizálására, a partneri, részvételi elemek er ősítésére.
Jegyzetek
Governance for Sustainability (G-FORS) nemzetközi projekt — EU 6. Keretprogram 7. prioritás. A
magyar partner kutatásvezet ője Prof. Pálné Dr. Kovács Ilona DSc, MTA RKK DTI igazgatója.
2
2001/42/EK irányelve az „egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról"
3
Ilyen például a MEANS collection, 1999.
4
http://www.obuda.hu
5
Handbook on SEA for Cohesion Policy, 2006.
6
EU Commission's Research Framework Programme 6, 7. prioritása (Állampolgárok és kormányzás a
tudásalapú társadalomban) a Metropolregion of Hannover, EUROCITIES vezetésével és tíz egyetem,
valamint kutatóközpont közrem ű ködésével: University of the West of England—Bristol, Darmstadt
University of Technology, University of Warsaw, University of Twente, Politecnico di Milano,
University of Göteborg, Norwegian Institute for Urban and Regional Research, Panteion University,
MTA RKK, és IRS—Erkner (Németország). www.gfors.eu .
Irodalom
Czira T.—Jusztin V.—Sóvágó K. (2004) A társadalmi-gazdasági és környezeti hatásértékelés szerepe a
területi tervezésben. — Területi statisztika. 1. 3-20. o.
Evaluating socio-economic programmes (MEANS Collection). (1999) European Commission, Luxem-
bourg. 1-6. o.
Fleischer (et al.) (2002) A Széchenyi-terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti vizsgála-
táról. MTA VKI Mű helytanulmányok. 40. Budapest. http://www.vki.hu/muhelytanulmany.shtml# [cit.
2006.08.28.].
Varjú Viktor : „Kormányzás a fenntarthatóságért" (Egy nemzetközi kutatási program margójára.)
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 161-167. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 167
Fleischer T. (et al.) (2004) Gondolatok a közlekedés-fejlesztési programok stratégiai környezeti vizsgála-
táról. — OKO. 1-2. 56-66. o.
Fleischer T. (et al.) (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. — Közlekedés-
tudományi Szemle. 2. 47-54. o.
Ferencsik I. (2004) Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) — az alapok. — Falu, Város, Régió. 6. 51-55. o.
Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013. (2006) GRDPN. .http://www.epa.ie/
TechnicalGuidanceandAdvice/GuidanceDocuments/pdfsforguidancedocuments/FileUPload,9149,en.Pdf
[cit. 2006.08.28.]
Horváth Zs.(et al.) (2004) Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK—Kerszöv Kft., Budapest.
Heinelt, H. (et al.) (2006a) Govemance for Sustainability. (Conceptual Frame) G—FORS Project,
Darmstadt/Erkner.http://www.g-fors.eu/fileadmin/download/papers/GFORS_ConceptualFrame_Bristol.Pdf
[cit. 2006.12.21.].
Heinelt, H. (et al.) (2006 b) Methodological Franiework. http://Www.g-fors.euffileadmin/download/papers/
MethodologicalFramework.pdf [cit. 2006.12.24
Pálné K.I. (2005) Közigazgatási reformok, uniós tagság, regionalizmus. — Pálné K.I. (szerk.) Regionális
reformok Európában. Timp Kft., Budapest. 9-42. o.
Pálvölgyi T. (2006) A stratégiai környezeti vizsgálatok klíma elemei. — „Agro-21" Füzetek. 47. 3-15. o.
Péti M. (2005) A stratégiai környezeti vizsgálat a fenntartható (területi) tervezés szolgálatában. — Falu,
Város, Régió. 3-4. 43-56. o.
Stoeglehner, G.—Wegerer, G. (2006) The SEA-Directive and the SEA-Protocol adopted to spatial plan-
ning — similarities and differences. — Environmental Impact Assessment Review. 26. 586-599. o.
http://www.sciencedirect.com [cit. 2006.10.01.].
Szilvácsku Zs. (2003) Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban. Vitaregnat Bt.,
Budapest.
Tombácz E. (et al.) (SKV csoport) (2003) Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Egy lehetséges módszertan a
Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához.
http://www.rec.hu/skv [cit. 2006.06.29.].
http://www.gfors.eu .
http://www.obuda.hu .
https://www.smartportal.hu/respect/index.php.