Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 145 A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS HELYI HÁLÓZATAI A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON' (Networks of Knowledge Diffusion and Usage — Case Study of Central Transdanubia) SZÉPVÖLGYI ÁKOS Kulcsszavak: Tripla csavar innovációs hálózat Közép-Dunántúl A tanulmány a Triple Helix innovációs spirál modell segítségével, a Közép-Dunántúl pédáján keresztül igyekszik feltárni az érintett szektorok közötti tudásintenzív fejlesztési kezdeményezéseket, illetve azt, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tudásalapú gazdaság formálódásához. A jelenlegi adottságok feltárása mellett fontosnak tartjuk, hogy az innovációs spirál m űködését pozitívan és negatívan befolyá- soló tényez őket összegezzük, ezzel rávilágítva az el őrelépés lehetőségeire. Bevezetés A nemzetközi szakirodalomban elterjedt a hálózati elven m űködő, tudás vezérelt gazdaság megfelel ő szervezeti háttérrel és együttm űködési hajlandósággal bíró lokális közösséginek jellemz őit leíró tanuló régió (learning region) koncepció (Florida 1995; Morgan 1997; Lambooy 2000), amelyet a magyarországi szakirodalom összefoglaló fogalomként használ. Ennek f ő oka, hogy az egyes tanuló régiók jellemz ői között alapvető különbség fedezhet ő fel. A beruházás vezérelt fejl ődési szakaszban lév ő régiók tudásalkalmazónak tekinthet ők, ezekben a tudás els ősorban a termelés haté- konyabbá tételét szolgálja, és a gazdasági szempontból hasznosítható tudás más- honnan érkezik (Lengyel 2003; Lengyel 2004). Felfogásuk szerint e régiótípus te- kinthető tanuló régiónak. Az innováció alapú fejl ődési fázisban lév ő régiókban már olyan tudástermelés is folyik, amely helyben kerül felhasználásra. Ezek sokkal inkább tudásalapú régióknak (knowledge based region) tekinthet ők. A tudásalkalmazó és termel ő régiók közötti fő különbség, hogy az előbbinél a si- kerességet a hatékony tudástranszfer segíti el ő, míg utóbbinál az új tudások el őállí- tása tekinthet ő központi elemnek. Felfogásunk szerint a hosszú távú gazdasági és társadalmi versenyképesség lehet őségét a tudástermel ő régiók hordozzák. Ezek fejlődési lehető ségeinek megismeréséhez ismerni kell a tudás termelés és -transzfer folyamatainak sajátosságait. Ehhez nyújt elméleti keretet a Triple Helix modell, amely az egyetemi (tudományos), gazdasági és kormányzati szervezetek (university — industry — government) hármas kapcsolatán keresztül értelmezi az innováció sajátosságait (Etkowitz—Leydesdorff 1997). A modell fő eleme, illetve a jelenlegi tanulmány egyik kiindulópontja, hogy a három szektor folyamatos kommunikációja, illetve együttműködése biztosítja mindhárom szektor fejl ődését, és ezzel alapot Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 146 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 teremthet a tudásalapú régiók kialakulásához. A modellnek a tanulmány szempont- jából a másik fontos eleme, hogy az egyes szektorok szerepei a tudásalapú gazda- ságban és társadalomban megváltozhatnak, a rendkívül intenzív együttm űködések a szervezeti határok részleges elmosódásához vezethetnek. A tanulmány másik kiindulópontja, hogy a tudásalapú régiók sikerességét a régiót alkotó magterületek, nagyvárosi terek tudásalapú fejl ődése (illetve az itt kialakított tudományos-gazdasági-kormányzati együttm űködések sikeressége) határozza meg. Felfogásunk szerint Magyarországon a funkcionális értelemben vett nagyvárosok csekély száma, illetve a nagyváros hiányos területek jelent ős kiterjedése miatt ezek szerepét a középváros hálózat veszi át. Ezen belül is els ősorban azok a középvárosok válnak az innováció magterületeivé, amelyek jelent ős felsőoktatási háttérrel, diver- zifikált iparszerkezettel és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek (Nagy 2002). Célok és módszerek A leírtak alapján a tanulmány célja, hogy egy magyarországi régióban végzett, középvárosokra (innovációs magterületekre) kiterjed ő empirikus vizsgálat alapján feltárja a tudományos-gazdasági-kormányzati szektor közötti tudásintenzív fejlesz- tési kezdeményezések jellegzetességeit, illetve azt, hogy ezek a helyi tudástermelé- sen és kölcsönös megosztáson keresztül mennyire járulnak hozzá a tudásalapú régió formálódásához. A leírt célokat két fő módszertani eszköz segítségével kívántuk megvalósítani. Egyrészt megtörtént a magyarországi és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, amely kiterjedt a fő kutatási irányok összegzésére. A második módszer egy empírikus, kérd őíves vizsgálat volt. Az empírkius vizsgálat során önkitölt ős kérdő- íveket küldtünk ki a mintaterület önkormányzatai, vállalkozásai és K+F szervezetei számára. Összesen 100 kérd őív került kiküldésre 2005 júniusában, illetve augusztusá- ban. A kérdőív három kérdéskörre koncentrált: (i) a hálózatok megléte, jellemz ői, típusai; (ii) az IKT szerepe és alkalmazása; illetve (iii) hálózatok továbbfejlesztésé- nek lehetőségei. A kérd őívek 47%-a érkezett vissza, amely alapján az egyes térsé- gek, illetve szerepel őcsoportok bels ő különbségei nem mutathatók be, de elegend ő a kutatás fő kérdéseinek megválaszolásához. Az empirikus vizsgálat négy várost, illetve térségüket érintett, ezek a Közép-Dunántúl funkiconális középvárosai (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) voltak. Elméleti háttér A tanulmány elméleti megalapozását három irányból közelítettük meg. Egyrészt áttekintettük azokat az innovációs modelleket, amelyek a tudásalapú térségfejl ődés szempontjait kiemelten kezelik. Másrészt röviden összegeztük a téma területi szem- pontjait. Végül áttekintettük, hogy a tudás termelését és terjedését az információs- és kommunikációs technológiák fejl ődése hogyan befolyásolja. Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 147 Az egyetemek, gazdasági szervezetek, valamint a kormányzati szervek közötti kommunikációra koncentráló Triple Helix modell (Etkowitz—Leydesdorff 1997) az innovációt a tudástranszfer irányából írja le. A modell szerint az innováció dinami- káját, a tudás hasznosulását három szerepl ői csoport és ezek interakciói határozzák meg. Ezek a kormányzat, az alap- és alkalmazott kutatást végz ő kutatóintézetek és egyetemek, valamint az innovatív vállalkozások. Az innovációs folyamat, a tudás hatékony felhasználása akkor következhet be, ha a három szerepl őcsoport együtt- működése folyamatos és összehangolt célok mentén történik. A modell, könny ű adaptálhatósággal kiegészül ő komplexitása miatt véleményünk szerint alkalmas arra, hogy a tudásalapú fejl ődés lehetőségeit, illetve hiányosságait értékelje. A modell a három szektor harmonikus, kölcsönös el őnyöket hordozó kapcsolatá- ból indul ki. Az elő zményeit tekintve megállapítható, hogy korábbi gazdaságirányí- tási rendszerekben az ilyen típusú viszony nem volt jellemz ő . A szocialista gazda- ságirányítási rendszerben például az ipari és a tudományos szektor is a kormányzati szektor alegységeként m űködött. Ebben a modellben az alulról jöv ő kezdeményezé- sek szűk teret kaptak (Etkowitz—Leydesdorff 2000). Szintén meghaladottnak tekint- hető a politika, amely a hármas szerepl őcsoport éles elhatárolódásán alapul. A TH modell éppen azzal kínál többet, hogy benne a három szektor egyenrangú, és köl- csönös el őnyökön alapuló együttműködésük hordozza a fejl ődés lehetőségét. A Triple Helix modell lineáris innovációs elméletekt ől eltérő, spirális jellege a szektorok közötti kommunikáció jellegéb ől adódik. Vagyis a kommunikációs folya- matok folyamatosan újraformálják a szektorok közötti kapcsolatokat és együttm űkö- déseket. Nagyon lényeges, hogy a fejl ődési folyamat minden szektorban zajlik, vi- szont a rendszer fejl ődését a közöttük lév ő folyamatos interakciók dinamizálják. Fontos, hogy a modell nem új innovációs szerepl őkkel kalkulál, hanem az intéz- ményi kapacitások újradefiniálását és együttm űködéseken keresztüli kihasználását irányozza el ő, ez pedig a magyarországi helyi szerepl ők számára is reális alternatíva lehet. A modell szerint a tudástermelés, -közvetítés, és -felhasználáshoz kapcsolódóan hat fontos folyamat figyelhet ő meg: 1) a spirálok között bels ő transzformáció jellemz ő; (p1.: vállalkozó egyetemek) 2) az intézményi szférák átalakulása egyre er őteljesebb; 3) trilaterális, intézményesült kapcsolatok és hálózatok jönnek létre, amelyek növelik a helyi kohéziót; 4) az intézményközi kapcsolatok b ővülése kedvez ő hatással van a helyi társada- lom alakulására is; 5) egy állandó változást jelöl, vagyis nem más, mint az intézményi kapcsolati hálózatok folyamatos újradefiniálása; 6) az első pont kiteljesedéseként mindegyik intézményi szerepl ő képes átvenni — legalább részben — a másik funkcióit. A leírt folyamatok közül hipotézisünk szerint Magyarországon a spirálok közötti belső transzformációk még nem elég intenzívek, illetve a kialakuló intézményközi kapcsolatok helyi társadalomfejleszt ő hatásai gyengék. Vagyis a szektorok közötti tudás áramlását lehet ővé tev ő hálózatok, intézmények létrehozása, illetve közös Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 148 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 működtetése még nem jellemz ő. Ennek pedig eredménye lehetne, hogy az egyes szektorok intézményei képessé válnak egymás feladatainak átvételére, amely a tudásalapú régió alkalmazkodóképességét javítaná. Erre a Triple Helixben jó példa a közös projektek létrehozása és megvalósítása. Ezekben a szektorok (els ősorban a gazdaság és a tudomány) közötti tudások úgy cserél ődnek ki, hogy közben a régió fejlődése szempontjából új tudás jön létre. Ezt egészítheti ki a kormányzati szektor a lehető legszélesebb körű társadalmi tudás integrálásával. Ki kell emelnünk, hogy a Triple Helixben alkalmazott kormányzati szektor felfo- gásunk szerint sok esetben nem a központi kormányzati (illetve dekoncentrált) szerveket jelenti, illetve túlmutat azon. Ezt támasztja alá Laredo (2002) értelmezése, amely szerint csak a lokális kormányzati szervek tudnak hatékony irányító és orien- táló tevékenységet folytatni. Vizsgálatunkban ezt a megközelítést alkalmaztuk, vagyis az innovációs folyamatok szerepl őinek a helyi önkormányzatokat tekintet- tük. Azaz felfogásunk szerint a kormányzati szféra nem csak az innovációs politi- kán, az innováció barát vállalkozói környezet kialakításán, a technológiatranszfer ösztönzésén, illetve a nemzetközi kapcsolatok ösztönzésén keresztül kapcsolódik be a folyamatba. Hanem helyi szinten is képes katalizálni a folyamatokat és hatékony részévé válni a hármas csavarnak, különösen azzal, hogy integrálja, összeköti a különböző funkcionális hálózatokat. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy a települé- si önkormányzatok milyen tevékenységeikkel kapcsolódnak ehhez a folyamathoz, illetve mennyire tudatos az ilyen irányú szerepvállalásuk. A leírtak szerint a modell egyik sarkalatos eleme a szektorok közötti együttm űkö- dések megvalósulása. Éppen ezért fontosnak tartjuk azon együttm űködés típusok kiemelését (és vizsgálatát), amelyek a folyamatos tanulás és a tudás felhalmozás színterei, ezzel a fejl ődés mozgatói. Ezek Capellin (2002) alapján a következ ők: 1) technológiai integráció: a technológiai jelleg ű együttműködések mellett know how, tudás és értékek megosztását jelenti, valamint kiterjed a munkavállalók folyamatos képzésére és a fiatalok szakmai képzésére is; emellett egy folya- matos, időről időre megújuló hálózatfejlesztést (csomópontok összekapcsolá- sát) jelent, amelynek célja a csomópontok közötti (intézményi) távolság mi- nimalizálása 2) munkaerőpiaci integráció: lehet ővé teszi (el ősegíti) a munkavállalók mobilitá- sát az adott térségen belül, illetve növeli a térség (kvalifikált) munkaer ő vonzó képességét; 3) vállalatok közötti termelési integráció 4) termelő és szolgáltató vállalkozások közötti integráció: els ősorban közleke- dés, logisztika és a magas szint ű szolgáltatásokon keresztül; 5) pénzügyi együttm űködés: bank-vállalat együttm űködések, kooperációs kuta- tóközpontok kialakítása; 6) területi együttm űködés: infrastrukturális rendszerek fejlesztése és a közös területi tervezés; 7) társadalmi és kulturális együttműködés: helyi identitás növelése, illetve a helyi közösség részvétele a fejlesztési stratégiák kidolgozásában; Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 149 8) helyi intézményi együttműködés: a helyi adminisztratív kapacitások növelésére; 9) interregionális és nemzetközi integráció: a helyi külpolitika meghatározásával, illetve területmarketing eszközök alkalmazásával segíti el ő a fejl ődést. A tudás termel ői és felhasználói közötti kapcsolatokat, kialakuló hálózatokat vizs- gáló egyéb innovációs modellek is több olyan szempontot tartalmaznak, amely a jelenlegi tanulmány szempontjából kiemelend ők. Az egyik ilyen elmélet a Gibbons és szerz őtársai (Gibbons et al. 1994) által kidolgozott „2. típusú tudástermelés", amely kiemeli a szervezeti komplexitás és az egyes szervezet típusok közötti fo- lyamatos interakciók fontosságát. Szintén érdekes a vállalkozó egyetem modell (Etkowitz 2000). Ebben, akárcsak a Krücken és szerz őtársai által (Krücken et al. 2004) kidolgozott, a kutatási szféra és a gazdaság közötti tudástranszfert modellez ő elméletben a szervezeti határok elmosódása (blurring of boundaries) a legfontosabb elem. Ezt, a triple helix modellhez hasonlóan a szerz ők a tudásalapú fejl ődés fontos fázisának tekintik. Felfogásuk szerint ez két módon valósulhat meg. Az egyik, hogy az egyetemek vállalkozási tevékenysége felélénkül (pl.: spin-off vállalkozások létrehozása), és ezzel gazdasági szerepl ővé válnak. A másik lehet őség, hogy komp- lex innovációs folyamat valósul meg, hálózatokon keresztül. Szintén tartalmaz számunkra hasznosítható elemeket a komplex tér, az agora meglétén alapuló megközelítés (Nowotny 2001). Az agora nem egy fizikai teret jelent, hanem összefoglaló fogalom, amely mindazon helyeket, hálózatokat, intéz- ményeket tartalmazza, amelyek hatással vannak a tudásra (pl.: konferenciák, folyó- iratok, minisztériumok, média, társadalmi mozgalmak). Vizsgálatunkban e modell komplex megközelítésmódját alkalmaztuk, mivel minden olyan tevékenységet fon- tosnak tartunk, amelyek a tudásalapú térségfejl ődést el ősegítik. Végül vizsgálatunk szempontjából fontos, hogy a fejlesztési hálózatok m űködését pozitívan befolyásolja a részt vev ő szervezetek körének állandósága, a részt vev ő egyének elkötelezettsége és a kölcsönös bizalom (Akgün et al. 2005). Ezt a szempontot is felhasználtuk a helyi folyamatok értékelésénél. Fontosnak tartjuk, hogy a leírt folyamatok területi hatásai dominánsak. Vagyis az egyes térségek fejl ődését, innovációs képességét befolyásolják, amely — különösen a helyi fejl ődés magterületeit — arra készteti, hogy bels ő együttműködéseiket újra- definiálják. Az együttműködések újraformálásának igénye abból ered, hogy a ha- gyományos versenyel őnyök háttérbeszorulásával a legáltalánosabban elfogadott új versenyel őny a tudásbázis hatékonyabb kihasználása lehet (akár nemzeti, akár helyi szinten). Ennek oka, hogy a hatékonyan felhasznált tudás el ősegíti a termék-, szol- gáltatás-, illetve tevékenység innovációk terjedését. Vagyis a tudást egyre inkább a gazdasági növekedés legfőbb forrásának tekinthetjük (Lambooy 2000). A mobilizálható tudás jellege is befolyásolja az adott térség fejl ődését. A kódolt tudás széles körben elérhet ő a kommunikációs hálózatokon keresztül, segíti a piacok elérését, a szolgáltatások elérését és az információszerzést. Hátránya viszont, hogy mivel korlátlanul, alacsony költséggel érhet ő el, nem jelent versenyel őnyt (Feldman 2000). A hallgatólagos (tacit) tudás viszont csak korlátozottan érhet ő el, a legtöbb- ször személyes kontaktust kíván (a tudás „elvesztésének" kockázata miatt), viszont Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 150 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 versenyel ő nyt jelent. Ez, éppen a személyes kontaktus igénye miatt a térben kon- centráltan jelenik meg, els ősorban a nagyvárosokban (Lever 2002). Ezt erősíti az a felfogás, amely szerint a távolsági akadályok összeomlása nem jelenti a tér szerepé- nek csökkenését, s ő t minél kisebbek a térbeli akadályok, annál fontosabbak az egyes helyek egyéb adottságai, tehát a komparatív el őnyök újraértékel ődnek (Rechnitzer 2003). Felfogásunk szerint Magyarországon a koncentrációt el ősegítő társadalmi többletet, új típusú komparatív el őnyöket regionális szinten a funkcioná- lis középvárosok képesek biztosítani. Végül ki kell emelnünk, hogy a tudástranszfer hatékonysága nagymértékben függ az információs- és kommunikációs technológiák alkalmazási hatékonyságától. Bár ezek terjedése nem csökkentette az anyagi er őforrások koncentrációját, de újraér- telmezte a t ő ke kötöttsége és hipermobilitása közötti kapcsolatot, ezzel egyes város számára új versenyel ő nyöket teremtett. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy az új (elektronikus hálózatok által átrajzolt) gazdasági tér csak egy elem egy kiterjedt gazdasági láncban, amely jól beágyazódik a nem elektronikus térbe (Sassen 2001). Lényeges az is, hogy az IKT jelent ős hatással van a gazdasági tevékenységek terü- leti szervez ő désére, de a helyi sajátosságok e hatásokat nagyon differenciálják. Empirikus kutatási eredmények Empirikus vizsgálatunk során, a leírt megközelítéseket felhasználva próbáltuk fel- térképezni a tudás termelésének, közvetítésének és felhasználásának sajátosságait, a Triple Helix modellben leírt folyamatok helyi megvalósulását. Ennek megértése számunkra azért lényeges, mert hatékony alkalmazása jelenti a lokális innovációs folyamatok alapját, így a tudásalapú régiófejl ődés lehetőségét. A következ őkben — a területi és szerepl őcsoportonkénti különbségeket kiemelve — áttekintjük az általunk készített kérd őíves vizsgálat legfontosabb eredményeit. A nemzetközi tendenciákkal megegyez ően, a helyi fejl ődés elősegítésében Magyar- országon is komoly szerepet vállalnak az innovációs együttm űködések. Lényeges, hogy ezek jelent ősége a kilencvenes években er ősödött fel. Fontos azonban kiemel- nünk, hogy Magyarországon a fels őoktatási intézmények és kutatóintézetek az innovációs hálózatok hagyományos résztvev ői, vagyis e szervezetek már a rend- szerváltozás el ő tt is kialakítottak innovációs hálózatokat. Feltételezésünk szerint a rendszerváltás el ő tt a közvetlenül hasznosuló ipari kutatások révén vettek részt ilyen együttm ű ködésekben. A szektorok közötti interakciók fontosságának felisme- rését jelzi, hogy kialakításuk — különösen a K+F szervezetek és a vállalkozások körében — folyamatosan, az utóbbi öt évben is zajlik, vagyis e szervezetek felismer- ték a működő tudásközvetítő és termelő hálózatok jelentőségét. A rendszerváltás el őtt Székesfehérváron és Veszprémben m űködtek legnagyobb számban innovációs hálózatok (1. ábra). Az első esetben feltételezésünk szerint a Videoton, a Köfém és az Ikarus ittlétének köszönhet ően, Veszprémben pedig az egyetem K+F bázisa és a jelent ős kutatóintézeti kapacitások (NEVIKI, MÁFKI, MÜKKI) miatt. Az eredmények alapján Dunaújváros reagált a leggyorsabban az • Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 151 átmenet új folyamataira, itt a hálózatok 60%-a kilencvenes években jött létre (els ő- sorban a Dunaferr és a F ő iskola — önkormányzat által támogatott — újradefiniált kapcsolatainak köszönhet ő en), azóta viszont csökkenés tapasztalható. A többi tér- ségben az elmúlt öt év is jelentős fejlő dést hozott, amely feltételezésünk szerint egyrészt a növekv ő — erre a célra fordítható — regionális támogatások felhasználásá- nak köszönhető . Másrészt — különösen Tatabánya és Székesfehérvár esetében — a külföldi tőkebeáramlás is kedvez ően hatott az együttm űködésekre, amelyet mindkét önkormányzat támogat. 1. ÁBRA Első innovációs együttm űködés időpontja (Dates of the First Co-operation) Összes térség ' 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 " Veszprém 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11111% 611990 előtt Tatabánya 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 r' 01990-2000 0 2000 után Székesfehérvár • .111111111111111111111111111111111111117 Dunaújváros • .111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111v 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: Kérdőívek adatai. A tanulmány elméleti megalapozása során utaltunk rá, hogy a tudás hatékony al- kalmazásában lokális szinten a hallgatólagos tudás terjedésének is nagy szerepe van. Ezt a feltevést eredményeink igazolták, hiszen az együttm űködések kialakítása során, minden vizsgált szektor esetében a személyes kapcsolatok egyértelm ű domi- nanciája jellemz ő . Feltevésünk szerint ennek oka a korábbi egyéni tanulási-, mun- ka- és lakóhelyi kapcsolatokban keresend ő, amely helyi, regionális szinten a leger ő- sebb. Ennek köszönhető az is, hogy a korábbi sikeres együttm űködések szerepe a szektorok közötti kapcsolatok alakulásában mindenhol jelent ős. A szektorok képvisel ő inek válaszai alapján az is megállapítható, hogy tevékeny- ségük jellege egyértelműen meghatározza motivációjukat, vagyis azt, hogy milyen céllal kapcsolódnak be a szektorok közötti együttm űködésekbe (2. ábra). Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 152 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 2. ÁBRA Hálózatok kialakításának motivációi (Motivation of Network Building) egyéb El helyi elkötelezettség K+F szervezetek forrásszerzés versenyhelyzet jav. El helyi erőforrások hihaszn. sss9 Vállalkozások E~E 40 Önkrományzatok MM= IIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIIIIIII 0 10 20 30 40 50 60 Forrás: Kérdőívek adatai. A vállalkozások egyértelműen saját piaci pozíciójuk javítására törekednek. Ezzel szemben az önkormányzatok esetében fontos a helyi közösség aktivizálása, a helyi erőforrások jobb kihasználása is. Végül a fels őoktatási intézmények és a kutatóinté- zetek esetében az egyéb tényez ők szerepe is jelentő s, ezek közül a leggyakoribbak a szakmai haszon, illetve a kapacitásb ővítés. A kérdő ívben azt is megvizsgáltuk, hogy milyen szervezet kezdeményezte az együttmű ködés kialakítását. A válaszokból kiderült, hogy a kutatóintézetek dönt ően közös kezdeményezés ű hálózatokban vesznek részt. Ennek feltételezhet ő oka, hogy munkájukat a más szerepl őcsoportoktól érkez ő K+F igények határozzák meg, vagyis piaci beágyazottságuk nagy. A vállalkozások ezzel szemben maguk kezde- ményezik az együttműködések kialakítását, ennek oka, hogy így tudnak leggyor- sabban alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci igényekhez. Ki kell emelnünk, hogy az önkormányzatok kezdeményez ő készsége alacsony, a részvételükkel létre- jövő együttműködéseket a fels ő oktatási és kutatási szervezetek kezdeményezik. A válaszok alapján jellemz ő az is, hogy a vállalkozásokkal együttm űködéseik esetle- gesek. Ez számunkra azt jelzi, hogy az innovációs spirál szerepl ői is eltérő aktivitá- súak, a helyi kormányzati szektor szinte kizárólag közvetít ő szerepet lát el. Fontosnak tartottuk annak vizsgálatát is, hogy milyen az együttm űködés formája. Három fő formát különítettünk el, az egyik az egyének közötti, a másik az egyén és intézmény közötti, a harmadik pedig az intézmények közötti. Egyének közötti együttmű ködést a vizsgálat során nem találtunk, a válaszok 30%-ában egyén és intézmény közötti (p1.: kutatók alkalmazása szakért őként), 70%-ában intézmények Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 153 közötti (pl.: közös projektek) együttm űködés jellemző. Kedvező, hogy az olyan horizontális kapcsolatok dominálnak, amelyek magas intenzitásúak és ezzel el őse- gíthetik azoknak az intézményi-strukturális változásoknak a kiteljesedését, amelyek a tudásalapú gazdaság felé mutatnak. Az elméleti megalapozás során kitértünk az együttm űködés lehetséges típusaira. Ezeket, vagyis a folyamatos tudás felhalmozás színtereit is vizsgáltuk a kérd őívben (1. táblázat). Ki kell emelnünk, hogy az egyes típusok általában nem kizárólagosak, ezért csak az egyes típusok dominanciájáról beszélhetünk. 1. TÁBLÁZAT Az integráció típusai (%) (Types óf lntegration) Ösz- Egyete- Dunaúj- Székes- Tata- Vesz- Önkor- Válllal- szes mek/ város fehérvár bánya prém mányzatok kozások válasz kut. int. Technológiai 19 14 26 22 13 8 27 13 Munkaerőpiaci 5 7 7 11 0 8 5 4 Termelési 8 7 11 0 9 0 11 9 Termelés és 35 13 25 29 19 33 26 15 szolgáltatás Pénzügyi 12 14 7 0 22 0 8 26 Területi 7 7 4 11 9 15 0 13 Társadalmi és 13 11 14 11 11 9 23 5 kulturális Adminisztratív 10 7 7 11 13 31 3 9 Egyéb 3 0 7 0 0 0 5 0 Forrás: Kérdőívek adatai. A válaszok alapján a termelési és szolgáltatási, valamint a technológiai integráció dominanciája jellemző. Kiemelhető még a pénzügyi együttm űködés, amely például kooperációs kutatóközpontok létrehozását jelenti. A társadalmi és kulturális integ- ráció els ősorban a helyi közösség bevonására irányul, ennek megfelel ően az ön- kormányzatoknál jellemz ő. Szintén e szerepl őcsoportra jellemz ő az adminisztratív együttműködés, amely az önkormányzati outsoursing el őtérbe kerülésével er ősödött fel. Végül a megkérdezettek között kevésbé jellemz ő a területi együttm űködés, amely az infrastrukturális rendszerek fejlesztésére és a területi tervezésre terjed ki. Bár az innovációs folyamatok sikerességét vagy a társadalmi kohéziót az infor- mációs technológiák fejl ődése önmagában nem képes alapvet ően befolyásolni — hiszen az függ a térségek társadalmi és gazdasági fejlettségi hátterét ől is — feltétele- zésünk szerint e technológiák hatékony alkalmazása az innovációs spirál m űködését is kedvezően befolyásolja. Éppen ezért tartottuk fontosnak annak elemzését is, hogy az információs- és kom- munikációs technológiák milyen szereppel bírnak az innovációs hálózatok m űködé- sében. A válaszadók szerint az IKT szerepe egyértelm űen domináns (3. ábra). Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 154 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 4 3. ÁBRA Az IKT szerepe a hálózatok m űködésében (%) (The Role of ICT in the Operation of Networks) El domináns K+F O felh. ismeretek hiánya miatt kieg. Váll lakozások O biztonsági okokból kieg. al infrastruktúra hiány miatt Önkormányzatok kieg. Veszprém Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Összes térség 0 20 40 60 80 100 Forrás: Kérdőívek adatai. Különösen magas értéket regisztráltunk a K+F szervezeteknél. Az önkormányzatok esetében az IKT terjedését gátolja a felhasználói ismeretek hiánya. Az IKT alkal- mazások gyors terjedését és fejl ődését jelzi, hogy az infrastruktúra és a biztonság (fizikai, logikai, személyi és adminisztratív) hiánya átlagosan már csak a válasz- adók kevesebb mint 30%-ánál jelenthet gátat. Lényeges, hogy az IKT alkalmazási területei a megkérdezettek szerint igen széles- körűek, a válaszok a kommunikáció (p1.: e-mail) kizárólagosságától egészen a teljes körű projektmenedzsmentig terjednek. E tekintetben a legfontosabb eredmény, hogy az IKT dominanciája nem csak mennyiségi növekedést, hanem min őségi változást is eredményezett a szektorok közötti tudástranszferben. Ezt jelzi, hogy bár még ma is a legtöbben csak kommunikációra használják (32%), a megkérdezettek közel %-e ese- tében (23%) a teljes projektmenedzsment e csatornákon keresztül bonyolódik. Az egyes szerepl őcsoportok közül az önkormányzatok esetében is ez jellemz ő, amely mellett az IKT (elsősorban az internet miatt) információforrásként szolgál. A vállalko- zásoknál és a K+F szervezeteknél viszont a teljes kör ű projektmenedzsment szerepe jelentős, amely a K+F szervezeteknél kiegészül az információszerzéssel és a tartalom- szolgáltatással (pl.: közös honlap, hírlevél). A jelenlegi helyzet feltárása mellett törekedtünk arra is, hogy eredményeinket a továbblépés szempontjából értékeljük, vagyis kiemeljük azokat a szempontokat, amelyek a tudásalapú térségfejl ődés lehetőségét hordozzák vagy gátolják. E tekin- tetben az egyik legfontosabb kérdés, hogy a megkérdezettek sikeresnek értékelik-e a szektorok közötti eddigi együttm űködéseket (4. ábra). Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 155 4. ÁBRA Az együttm űködések sikeressége (%) (Success of Co-operation) , K+F I s sikertelen, i em generál heh m vám ázások 1 fejlődést "Pg l u sikertelen, i (térő érdekek mi< tt önler anyzatok 1 f:i sikeres, he lyi eszprém fejlesztése ket generál iff sikeres, sz akmai T atabánya 1 haszonnal sz fehárvár u sikeres, gazdasági haszonnal D iaújyáros M Össz s térség i 1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Forrás: Kérdőívek adatai. A válaszadók mindössze 4% gondolta úgy, hogy az együttm űködések sikertelenek voltak. Az ő esetükben a sikertelenség oka, hogy a hálózat nem generált helyi fejl ő- dést, vagyis nem feltétlenül az együttm űködés keretében megvalósult termék-, tevékenység- vagy szolgáltatás innováció volt sikertelen, hanem annak lokális hatá- sai minimálisak. Az egyes szektorok válaszaiból kiemelhet ő, hogy az önkormányzatok mindegyike szerint helyi fejlesztéseket segített el ő az innovációs spirál szerepl ői közötti tudás- transzfer. Ezzel szemben a vállalkozók nagy arányban (73%) a gazdasági hasznot jelölték meg eredményként, míg a K+F szervezetek közel fele a saját szakmai hasz- not emelte ki. Ahogy az elméleti áttekint ő fejezetben utaltunk rá — a szektorok közötti tudás- transzfer kiteljesedéseként — az innovációs elméletek egy része (a Triple Helix modell is) feltételezi a szervezet típusok közötti határok elmosódását. A kérd őívben vizsgáltuk azt is, hogy ez az átjárhatóság regionális szinten mennyire jellemz ő. Az összes választ összegezve ma ez még kevésbé jellemz ő, a válaszadók 18%-a érzi ezt valós lehetőségnek. A szerepl őcsoportonkénti bontás alapján érdekes, hogy az összes önkormányzat, illetve a kutatási szervezetek közel fele is jellemz őnek tartja a folyamatot. Ez a spin-off és spin-out vállalkozások terjedésére, illetve az önkor- mányzatok vállalkozási jelleg ű tevékenységének b ővülésére utal. A nemzetközi Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 156 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 tendenciáktól eltérően a folyamat itt egyirányú, hiszen a vállalkozások mindössze 7%-a válaszolt igennel a határok elmosódására. Fontos eredménynek tartjuk annak feltárását, hogy az együttm űködéseknek mi- lyen külső, a befogadó térséget, illetve annak lakosságát érint ő hatásai vannak, hiszen ez biztosíthatja a széles kör ű társadalmi kohéziót (5. ábra). 5. ÁBRA A hálózatok helyi társadalmi hatásai (Social Effects of Networks) Válllakozások Veszprém 25 / GI teljesen elszigeteltek Tatabánya 50 j f e 0 egyes rétegek számára el őnyök D széles körű előnyök Székesfehérvár 6", 25 \ 25M2! Dunaújváros 40 Összes térség 0/ 20% 40% 60% 80% L Forrás: Kérdőívek adatai. Az összes válasz alapján mindössze 21%-ban jellemz őek széleskörű pozitív társa- dalmi hatások, a válaszadók közel fele szerint az együttm űködések csak egyes réte- gek számára nyújtanak el őnyöket. A válaszadók 30%-a szerint viszont az ilyen formában megvalósuló tudáscsere teljesen elszigetelt, közvetlen küls ő hatásai nin- csenek. Ez különösen a vállalkozásokra jellemz ő, az önkormányzatok és a kutató szervezetek esetében az egyes rétegekre gyakorolt hatások dominálnak. Ebb ől arra következtethetünk, hogy e szervezetek helyi társadalmi beágyazottsága er ősebb. Lényeges elemzési szempont, hogy az innovációs hálózatok m űködése történhet informális és formális, vagyis intézményesült (p1.: közös kutatócsoport, cégalapítás stb.) módon. Véleményünk szerint az utóbbi hatékonysága nagyobb. Ennek ellenére a kapott válaszok többsége (58%) szerint nem jellemz ő az intézményesített együtt- működés, azonban a képet differenciálja, hogy a megkérdezettek 27%-a szerint szükség lenne rá. Lényeges még, hogy 15% szerint az együttm űködések a legtöbb esetben intézményesült formában zajlanak. A szerepl őcsoportonkénti értékelés rámu- tatott, hogy az önkormányzatok a legnyitottabbak a kapcsolatok intézményesítésére (vagy működtetnek ilyet vagy kívánatosnak tartják), míg a vállalkozások többsége Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 157 nem tartja azt szükségesnek. Ezzel magyarázható az a korábbi felvetés is, miszerint a szervezeti határok elmosódása e szerepl ői kör esetében a legkevésbé jellemz ő. Végül ki kell emelnünk, hogy a válaszadók többsége (44%) min őségi fejlesztése- ket tart szükségesnek, vagyis a szektorok közötti kommunikációs és tudástranszfer hatékonyságának növelése mellett elkötelezett. Feltételezésünk szerint ez a külön- böző jellegű — korábban leírt — együttm űködési területek kombinálását jelenti, va- gyis például a technológiai integráció kiegészítését termelési vagy éppen adminiszt- ratív elemekkel. A válaszadók 34%-a szerint a térségen kívüli kapcsolatok er ősítése szükséges, és a legkevesebb perspektívát a bels ő együttműködések bővítésében látnak. A belső kapcsolatok b ővítését egyedül az önkormányzatok tartják kiemelten fontosnak, a kutatási szervezetek a küls ő kooperációra, míg a vállalkozások az integráció elmélyítésére helyezik a hangsúlyt. Összegzés Eredményeink alapján a magyarországi gazdasági és társadalmi fejlettség jelenlegi szakaszában a tudásalapú régió víziója akkor valósítható meg, ha a tudásintenzív regionális fejlesztési politika kialakítása során figyelembe vesszük a következ ő szempontokat: 1) Eredményeink alapján a fels őoktatási intézmények és kutatóintézetek az inno- vációs hálózatok hagyományos résztvev ői. E szervezetek már a rendszerváltás el őtt a közvetlenül hasznosuló ipari kutatások révén vettek részt ilyen — els ő- sorban intézményközi — együttműködésekben, amely kapcsolatok a rendszer- változás után is tovább m űködtek vagy újra alakultak. Vagyis a felhalmozott jelentős tapasztalati tőkére alapozva e szektorra építve fejleszthet ő tovább a re- gionális tudáscsere. Ehhez elengedhetetlen a szektor finanszírozási feltételeinek — elsősorban regionális innovációs alapokon keresztüli — javítása. 2) A szereplőcsoportok tevékenységének jellege egyértelm űen meghatározza motivációjukat. Vagyis a profitorientált vállalkozások kizárólag saját piaci pozíciójuk javítására törekednek. Ezzel szemben az önkormányzatok esetében fontos a helyi közösség aktivizálása, a helyi er őforrások jobb kihasználása is. A motivációk különbözőségéből adódóan a szektorok közötti együttm űködés akkor lehet sikeres, ha a helyi fejlesztéspolitikai irányok meghatározásánál mindhárom szektor érdekei érvényesülnek. 3) Az innovációs együttműködések kialakítását el ősegítő tényezők közül a sze- mélyes kapcsolatok egyértelm ű dominanciája jellemz ő . Ez alátámasztja azt a feltevésünket, hogy a hallgatólagos tudás szerepe a lokális hálózatok esetében erős (a hallgatólagos tudás továbbítását segít ő földrajzi közelség lényeges). Vagyis figyelembe kell venni, hogy a tudás alapú tevékenységek is szorosan kötődnek valami olyan társadalmi többlethez, amelyet mások, máshol nem képesek létrehozni, ezek azonosítása és mobilizálása elengedhetetlen. Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. 158 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4 4) Eredményeink alapján tudásintenzív fejlesztések megvalósításában az IKT szerepe egyértelműen domináns. E technológiák szerepében viszont érdekes kettősséget figyeltünk meg. Egyrészt jellemz ő, hogy önmagukban nem ser- kentik az együttm űködések kialakítását. Másrészt azonban a már kialakult kapcsolatok működési hatékonysága egyértelműen függ fejlettségükt ől. Va- gyis annak ellenére, hogy nem els ődleges hálózatképz ő tényezők, hálózatfej- lesztő hatásuk egyértelm ű. 5) A szektorok közötti tudásintenzív fejlesztések esetében az egyes szervezetek közötti határok elmosódása ma még kevésbé jellemz ő, a válaszadók csak keve- sebb, mint egyötöde érzi ezt valós lehet őségnek. Bár találtunk olyan kezdemé- nyezéseket, amelyek egyértelm ű feladatmegosztást jeleznek, a rendszer rugal- massága érdekében további tevékenységek kölcsönös megosztása szükséges. 6) Eredményeink szerint nagyon jellemz ő a három szektor tevékenységének el- szigeteltsége, helyi beágyazottságának hiánya. Vagyis széleskör ű pozitív tár- sadalmi hatásokkal a helyi tudástermelés és transzfer együttm űködések nem bírnak, a válaszadók közel fele szerint az együttm űködések legfeljebb egyes ré- tegek számára nyújtanak el őnyöket. Ez az eredmény teljesen ellentétes a nem- zetközi tapasztalatokkal, ahol a szektorközi kapcsolatok alakulása általában kedvezően hat a helyi társadalom fejl ődésére. Feltételezésünk szerint azonban számos közvetett térség- és társadalomfejleszt ő hatással bírnak, amelyek közül kiemelhető ek a helyi adóbevételek, a gazdaság innovativitásának növekedése, a térségek presztízsének növekedése és a munkaer őpiaci vonatkozások. 7) Végül a további fejlesztésekkel kapcsolatban a válaszadók többsége min őségi bő vülést tart szükségesnek, vagyis a korábban leírt együttm űködési típusok bővítését emeli ki. Feltételezésünk szerint ez a különböz ő jellegű együttmű- ködések kombinálását jelenti, amely az innovációs rendszer m űködési haté- konyságának növekedésével járhat. Összességében az általunk elvégzett, az innovációt a tudástermelés és -transzfer oldalról vizsgáló elemzés rávilágított arra, hogy a tudásalapú regionális fejl ődés feltételei Magyarországon adottak, az általunk vizsgált funkcionális középvárosok rendelkeznek ennek megvalósítási feltételeivel. Azonban hiányoznak azok a feltéte- lek, amelyek a kiegyensúlyozott területi és társadalmi fejl ődés lehetőségét hordoz- zák. Felfogásunk szerint ennek változása — vagyis az eltér ő fejlesztési érdekek ösz- szehangolása, a szektorok tudatos szerepvállalása, illetve az elkötelezettség növe- kedése — nélkül nem képzelhet ő el a komplex, gazdasági szempontokon túlmutató tudásalapú regionális fejl ődés. Jegyzet A tanulmány a „Globális gazdaság területi társadalmi hatásai" cím ű OKTK kutatás keretében elvégzett „A globális gazdaság és a helyi tudásközvetítés hálózatai" cím ű résztéma eredményeire épül. A kutatás témavezetője Szirmai Viktória volt, a részkutatást Szépvölgyi Ákos készítette. Szépvölgyi Ákos : A tudásközvetítés és -felhasználás helyi hálózatai a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 145-159. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 159 Irodalom Akgün A.E.-Byme J.-Keskin H.-Lynn G.S.- mamoglu S.Z. (2005) „Knowledge networks in new product development projects: A transactive memory perspective" - Information and Management. 8. 1105-1120. o. Capellin R. (2002) Knowledge and Innovation Networks and Territorial Knowledge Management. Royal Institute of Technology, Stockholm. Etkowitz H. (2002) „Networks of Innovation: Science, Technology and Development in the Triple Helix Era." - International Journal of Technology Management and Sustainable Development. 1.7-20. o. Etkowitz H.-Leydesdorff L. (1997) „A Triple Helix of University- Industry- Government Relations." - Etkowitz H.-Leydesdorff L. (eds.) Universities and the Global Knowledge Economy. Pinter, London. 155-162. o. Etkowitz H.-Leydesdorff L. (2000) „The dynamics of innovation: from National Systems and „MODE 2" to a Triple Helix of university-industry-govemment relations." Research Policy. 29.109-123. o. Feldman M.P. (2000) „Location and Innovation: The New Economic Geography of Innovation, Spillovers and Agglomeration". - Clark, G.-Feldman M.P.-Gertler S.M. (eds) The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press. 373-394. o. Florida, R. (1995) Toward the Learning Region. - Futures. 5.527-536. o. Gibbons M.-Limoges C.-Nowotny H.-Schwartzman S- Scott P.-Trow M (1994) The New Production of Knowledge: The Dynamics of Science and Research in Contemporary Societies. SAGE Publications, London. 30-39. o. Krücken G.-Meier F.-Müller A. (2004) Information, Co-operation, and the Blurring of Boundaries - Technology Transfer in German and American Discourses. http://wwwhomes.uni-elefeld.de/kruecken/ importe/krueckenmeiermuellerhigheredend.pdf Lambooy J.G. (2000) Leaming and agglomeration economies: adapting to differentiating economic structures. - Boekema, F.-K. Morgan, S. Bakkers & R. Rutten (eds) Knowledge, Innovation and Economic Growth. The theory and practice of learning regions. Edward Elgar, Cheltenham. 17-37. o. Lambooy J. G. (2002) „Knowledge and Urban Economic Development: An Evolutionary Perspective." - Urban Studies. 39.1019-1035. o. Laredo, P. (2003) „Six major challenges for public intervention in higher education, science, technology and innovation". - Science and Public Policy. 1.4-12. o. Lengyel B. (2004) „A tudástermelés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer". - Tér és Társadalom. 2.51-72. o. Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATE Press, Szeged. Lever W.F. (2002) „Correlating the Knowledge-base of Cities with Economic Growth". - Urban Studies. 39.859-870. o. Morgan, K. (1997) „The leaming region: Institutions, innovation and regional renewal". - Regional Studies. 5.491-503. o. Nagy G. (2002) „Területi különbségek az információs korszak küszöbén". - Területi Statisztika. 1.3-25. o. Nowotny H. (2000) „Re-thinking Science: From Reliable Knowledge to Socially Robust Knowledge". - Jahrbuch 2000 des Collegium Helveticum. Zürich. 221-244. o. Rechnitzer J. (2003) „Az információs társadalom térformáló szerepe". - eVilág - Az információs társa- dalom folyóirata. 2.16-22. o. Sassen S. (2001) „Impacts of Information Technologies on Urban Economies and Politics". 25.411-419. o. -InteraiolJurnaofUb ndRegioalsrch.