Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
Tér és Társadalom XX. évf. 2006 III 4: 97-167
GYORS TÉNYKÉP
A MAGYAR VIDÉKIES KISTÉRSÉGEK
ÚJ KATEGORIZÁLÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
A VÁROSI HATÁSOKRA ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS
VÁLTOZÁSAIRA
(New Categorization of Hungarian Rural Micro Regions,
with Special Attention on Urban Effects and the Change
of Land Usage)
CSATÁRI BÁLINT — FARKAS JEN Ő
Kulcsszavak:
ruralitás, vidékiség ESPON térkategóriák fóldhasználat városias és vidékies terek környezet-
változásai
A magyar terület- és vidékfejlesztés több mint egy évtizedes gyakorlata nehezen „birkózik" meg a hosz-
szabb távra érvényesíthet ő, többféle — esetenként alapvet ően fontos — térbeli, települési vagy területhasz-
nálati adottság, vagy más esetekben komplex fejlesztési lehet őségek igényeinek megfelel ő, alapos szak-
mai megfontolásokon nyugvó térkategóriák rögzítésével, elfogadtatásával, és a tervezésben, a pályázati
rendszerekben való következetes alkalmazásával. Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az úti. terve-
zési statisztikai kistérségek, s azokon belül is a vidékies jelleg ű térségek az új európai uniós ajánlásoknak
megfelel ő kategorizálását új típusú kategorizálását az án. ESPON program hazai adaptációjával elvé-
gezze, rámutatva néhány újszer ű vidéki területi változásra is.
Bevezet ő
A magyar terület- és vidékfejlesztési gyakorlatban a kezdetekt ől fogva viszonylag
fontos szerepet kapott a kistérség, mint területi egység. Az 1996-os törvény „neve-
sítette meg hivatalosan" is e térformát el őször. Delegált képvisel őik relatíve nagy
számban kaptak helyet az alakuló megyei és a regionális tanácsokban, majd a tör-
vény nyomán formálódó új támogatási és felzárkóztatási forrásoknak váltak — rész-
ben kitüntetett módon is — a „célterületévé".
Bár ez a NUTS IV. területi statisztikai szint az európai gyakorlatban — teljes joggal
— elsősorban „lokális szintként" szerepel, nálunk számos ágazat — munkaügy és más
közszolgáltatások, közigazgatás, kultúra, maga a területfejlesztés és részben a
vidékfejlesztés — kísérelte meg „igénybe venni" ezt a volt járási szintet saját ún.
„kistérségi feladatainak" megoldásához. Ezek azonban csaknem mindig „felülr ől"
vezérelten zajlottak, s gyakori volt, hogy az ágazatok egymással sem hangolták
össze a kistérségi feladatkör-megosztásaikat. A nevezett törvény módosításai ugyan
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
98 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
jelentősen csökkentették (érdek-)képviseletüket a megyei és a regionális tanácsok-
ban, bizonyos közszolgáltatások területi átszervezésénél, sokféle — bár gyakran nem
lefedve e térségek teljes területét — céltársulás alakult kereteik között. Igazán nagy
és sikeres „áttörésre" még nem volt képes e területi szint.
Oka lehet ennek az is, például, hogy a vidékfejlesztés el őcsatlakozási programja, a
SAPARD sem számolt kell ő mértékben e területi egységgel, s a most folyó
LEADER sem tette el őírássá, hogy kistérségi szintre „emelje" a program kereteit.
Holott aligha vitaható, hogy a kistérség t űnik — mint tervezési és beavatkozási szint
— a vidékfejlesztés legalkalmasabb, adekvát terének.
Sokaknak a természeti (kistáji) jelleg ű homogenitásuk is egyértelmű, ami a mező-
gazdasági alapadottságaikat is dönt ően meghatároz(hat)ja, de jó néhánynak a törté-
nelmi hagyományaik, az újjászervezésre váró város-vidék kapcsolataik azok, ame-
lyek alkalmassá tehetik a térségeket egy újfajta, az Európai Unió által is támogatott
vidékfejlesztési programok alkalmazására és persze az azokat finanszírozó remény-
beli fejlesztési és felzárkóztatási források befogadására.
Ez a rövid, a „gyors tény kép" rovat számára készült tanulmány arra tesz kísérletet,
hogy térképekkel és adatokkal illusztrálja: a kistérségeinkben zajló környezeti,
területhasználati, illetve gazdasági és társadalmi változások egyre er őteljesebbek,
karakterisztikusabbak, és azok sajátos jellege — a különböz ő falusias, tanyás,
kisvárosian és mez ővárosias vidéki térségekben — esetenként markánsan eltér ő.
Ez azt is jelzi talán a döntéshozók számára, hogy a jelenleginél sokkal több
figyelmet kellene fordítani ezekre a „tény-térképekre", s a mainál sokkal decentrali-
záltabb, a növekv ő szerepű régiókban „felfejl ődő", valóban alulról építkez ő, s a
bemutatott vidékies térségi karakterekre maximálisan figyel ő, azokra a nagy gondot
fordító vidékfejlesztésre lenne szükség — hazánkban is.
Kistérségeink vidékisége (els ő megközelítés)
Ahhoz, hogy ez a remélt vidékfejlesztési filozófia változás sikeres lehessen, el
kellene dönteni, hogy a „rural developement" els ődleges célterületeként a hivatalos
statisztikai kistérségeket tekintjük-e „kiinduló" téregységnek. Vélhetően ez lenne a
legüdvösebb megoldás, ami lehet őséget adna arra is, hogy területfejlesztés és a
vidékfejlesztés bizonyos összehangolható, szinergikus területi hatást kiváltó fejlesz-
tési igényei és lehet őségei erősíthessék egymást. Természetes, hogy ezen kívül
számos, egyébként szakmailag korrekt kistérséget közelít ő lehatárolás létezik még.
Ilyenek: a kis- és középtájak, a mez őgazdasági tájkörzetek, az igazgatási és más
vonzáskörzetek, a települési társulások hatóterei, a volt járások, esetleg az üdül ő-
körzetetek, a nemzeti parki területek stb.
Ezek, egy vagy több szempont szerint ugyan a vidék tervezéséhez, azok adott
problémáinak kezeléséhez, vagy netán azok megoldásához is „releváns teret" alkot-
nak, de alkalmatlanok arra, hogy egy új szerkezet ű és szellemiségű integrált, komplex
terület- és vidékfejlesztés célterületeként vegyük azokat figyelembe.
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 99
További probléma, hogy a vidék (vagy a vidékies) kifejezés önmagában is egy
relatív fogalom, azaz a városhoz (a városiashoz) viszonyítva értelmezhet ő csak.
(Magyarországon így gyakran az „egyetlen városhoz", Budapesthez viszonyítva az
egész ország a főváros „vidéke", söt még „a vidéki nagyváros" kifejezés is gyakran
előfordul a köznyelvben.)
A vidék, illetve a vidékies térségek teljesen pontos meghatározása tehát szinte le-
hetetlen. Vidékies térség lehet tehát az,
— ami nem városias,
- amelynek települései jellemz ően rurális jellegűek, településszerkezetük domi-
nánsan falusias, tanyás, központja els ősorban kisváros (vagy hazánkban, az
Alföldön sajátos mezőváros),
- gazdaságának és intézményrendszerének területi koncentrációja alacsony,
a mezőgazdaságának, mint ágazatnak a dominanciája jellegzetes, s őt egyes
térségekben kiemelked ő,
társadalma pedig „vidékinek" érzi magát.
Ezeket leginkább a néps űrűség, illetve annak települési-területi koncentrációja fejezi
ki, egyetlen mutatóba tömörítve e sokféle tartalmat. Ezeket „egészíthetik" ki a mez ő-
gazdasági termelés és területhasználat adatai, illetve a vidékies társadalom jellemz ői,
az elöregedés, az elvándorlás, az alacsony gazdasági aktivitás, a munkanélküliség.
Európában és az Európai Unióban sincs egységesen alkalmazott módszer és mér-
ce a rurális térségek lehatárolására. Általában a településszerkezetet, a területhasz-
nosítást, a gazdasági funkciókat, illetve néhány jellemz ően vidékies társadalmi
mutatót vesznek figyelembe.
A legelfogadottabb általános mutató a néps űrűség. A népsűrűség esetében sem egy-
séges az a határérték, amely felett vagy alatt egy adott területet rurális térnek (magas
ruralitási index űnek) tekintenek. Általában települési szinten a 100 lakos/km 2 (köz-
igazgatási területre számítva), vagy a térségi koncentrációt figyelembe véve az a
térség számít rurális jellegűnek, ahol a lakosság több mint fele él 150 lakos/km 2-nél
kisebb sűrűségű területen. Az 150 lakos/km 2 az a népsűrűségi küszöbérték, ami
alapján a vidéki tereket besorolják (OECD 1994).
Regionális vagy más térségi például kistérségi szinten a besorolás annak alapján
történhet, hogy az adott terület lakónépességének hány százaléka él „vidékinek"
minősített településéken.
Hazánkban a 120 fő/km2-es népsűrűségi érték tekinthető ilyen elfogadható koncent-
rációs határértéknek. Azaz vidékinek tekinthet ő az a kistérség, amelyben a népesség
több, mint fele él 120 f ő/km 2-nél alacsonyabb népsűrűségű településen.
Egy másik — igen fontos megközelítés szerint — alapvet ő fontosságú a vidéknek
mint fejlesztési célterületnek a meghatározása. E tekintetben szinte egész Európá-
ban általánosan elfogadottnak tekinthet ő az az elvi, illetve területpolitikai megálla-
podás, amely a Vidéki Térségek Európai Chartájában fogalmazódik meg. E dokumen-
tum olyan „többfunkciós rurális térségfejlesztésr ől" szól, amely „összhangban és
egyensúlyban van az európai városi régiók kezelésével", ahol egy „új fenntartható
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
100 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
fejlődés valósítható meg". További alapelv, hogy a rurális térségek fejlesztését az e
terekben élőkhöz és problémáikhoz „legközelebb álló" helyi és regionális hatóságokra,
önkormányzatokra kell bízni. „Rájuk kell számítani els ősorban, bátorítani kell
együttműködéseiket, támogatni kell elhatározásaikat, céljaikat" — írja a dokumentum.
E szerint a „rurális (vidékies falusias) térség" fogalma alatt olyan tágabb értelem-
ben vett terület vagy vidék értend ő, amelyben a falvak és a kisebb városok, gazda-
ságilag és szociálisan egységes egészet alkotnak, és összehasonlítva a városi térsé-
gekkel bennük
— számottev ően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális
struktúrák koncentrációja,
— a terület nagyobb részét mez őgazdasági, erd őgazdasági, természetvédelmi és
kikapcsolódási célokra használják.'
A 168 jelenlegi kistérségb ől a 120 fő/km2-es népsűrűségi érték települési koncent-
rációja alapján számítva 100 „vidékiesnek" tekinthet ő kistérség található hazánk-
ban. Területükön 3,3 millió lakos él. Adataikat az 1. táblázat mutatja, területi elhe-
lyezkedésük az 1. ábrán látható, ahol megkülönböztet ő jelet tettünk a vidékies
kistérségekre.
1. ÁBRA
A kistérségek fejlettségét kifejez ő faktorértékek (a térségekben elhelyezett jel a nép-
sűrűség koncentrációja alapján számított vidékiség indexet mutatja)
(Factor Values of Micro Region' s Development)
Peérseg
nos fejlettség (komplex mutató)
s 3.72M 112 (23)
13
M 4.3 134)
Q12.93 )0 33 (30)
EJ 2.54 lo 2 03 145)
244 lo 2.54 130)
0 MTA RKK ATI, Kecskemét, 2007.
Forrás: A szerzők szerkesztése.
•
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 101
oc- 0, 8• a,
g
cr ,a er
M v.I Ms
,•- 4, 4 r-: 4
soNN
c
N
1 ZUA8* " 8~28=2,8gP64
r1"*P:48'd 8=;"
(s1
S ,9; L1 N ~
4::,+ 7, 2 ,~g'sgg=1Pg$22'28,
2:éj' °'N
P O N W 1p W M W O V M h
N M
2.>
.0
ZN 2 2 ,9?4,1 ";',."=7,2,8 1'5-2s.n°"
h,.1,..;, 5' °-,--'4 t ,1:,-;.;-;,,-;.d.;,:,i...;•••••••••••••••
,-.. , .1„,, _ „..-
. ,
8 ,:, & .2, `4,' 4 % g V 10r ,q.,^ '.2 6 s„s, 2 ró = r., ., 2 s .
.,,i 1-;
- 8= ,,,,.'''.9,9,5'.%",9,=c -",2."Ag'N
, ,, g
W ,Y, , ,1
i-4C2.2:q2Z'á,,R , UsiV:.‚3,7,`,L 2?2SP.!4P.,5221:"."?,g;
°
g N
‘ri od ,a n
e> =
41 )0
s5)O.
, c;MMaN SSS rO N,N
s ES oo
11 Y 00
A
! 4. 1 E4 '4.o 1'
§ sUJ.
.. 1g7 %"~=2
°.
11 ffl 5 1''M=A:'9§ini:
• ':, a 24 Wn §g W1:.,9r2
1 111 11151flinlO I NWIl i
.1 ,=123..ggW° >'~
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
102 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
A kistérségek fejlettsége és a vidékiségük összefüggései
(második megközelítés)
Mint az MTA RKK Számítóközpontja adatbázisán rendszeresen elvégezett fak-
toranalízisünk legújabb változata (2. ábra) nagy állandósággal mutatja, látszatra az
„autópályák mentén" terjed ő területi fejl ődés alig érint a néps űrűség el őbbi besoro-
lása alapján abszolút vagy jellemz ően vidékiesnek tekinthető kistérséget.
2. ÁBRA
A CORINE program adatai alapján számított földhasználati változatosság
(Land Usage Variable Calculated According to Datas of CORINE Program)
s.
e NI
;FT ~4
, •
Jelmagyarázat
Osztályok száma
1.0 - 4.0
4.1 - 7.0
s
9.1 - 11
EEA, Copenhagen, 2005. ® Farkas J., MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, 2006. ffl 12 - 16
Forrás: Farkas J. szerkesztése.
Érdekes viszont, hogy a f őfaktor szerint meghatározható kistérségi szint ű fejlett-
ségi különbségek egyre kevésbé kelet—nyugati, mint inkább észak—déli megosztott-
ságot mutatnak a országban, azzal együtt, hogy Gy őr és a Székesfehérvár-Veszprém
regionális társközpontpár kivételével valamennyi regionális központunk talán túlsá-
gosan elszigetelten emelkedik ki az elmaradott rurális terekb ől.
Esetükben tehát a tervezett „pólus — vidék-fejleszt ő" hatás valószín űsíthetően csak
akkor lesz lehetséges, ha több, e nagyvárosokat körülvev ő kistérség általános fej-
lettsége is javul, illetve, ha az elmaradott régiók többi középvárosi központjával is
okos, egykor az új európai területfejlesztési perspektívák dokumentumban is meg-
fogalmazott, ún. komplementer központi munkamegosztás alakul ki.
Ha a faktoranalízis alapján meghatározott fejlettségi csoportokhoz kapcsolódó térségi
adatok átlagait összehasonlítjuk a vidékiségre jellemez ő más adatokkal (2. táblázat),
akkor láthatjuk, hogy ez utóbbi besorolás szerint még markánsabbak a különbségek.
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
TÉT XX. évf. 2006 4 Gyors ténykép 103
O
8 88 . 8 .8 8 .9,. 2. 2. sR ." W8. '. 4 '....9. 4 2 4. rp. f4. P.. '4. 00 4. 2 W. , Zs. e7.. él..
. . . . . . 0. r
T 00 N Q UV:. s0 cc co U vo te oo N 4 n .n el. N CV el. 0 ...1 0.1 00 .1 0 00 0 ,1
../. SO ev coo. c.. --. -.. N v., ,v., M env.,,, e,e,IVD ,--. ,r,--.0 VaNCV
N "C v-, ..-. a,
C.-. N
~ 1.-.
,—.
N .—,
N
§
..., 0,
8 8 8 n' z-Z,' & 5'9, 2 4. `' 2. °A `... Mm 2 P ,`,9, S 7-. S 8 '4 MN 4 P-, 4 "6' `'<.,' 4 8
, ,°
T ..: ,...-; —.ni v5 —, r •e> 1.... VZ 0: ni ni re; ve; ni cO cr: r-... 00 en n: 00 I.-: O v:, cn ni O ni
ad vi Co n: ni
r.- en ul 0 0 ,D Mvo oo m 4 00 r,1 .—. •-v N .--. ,/, N tv.,
v-, CO 0', Cl
—. I..... ..-. el.
r en
8 O O o 00 Cl 4 .0 2 r.;1 g 2 4 41 4 .s9
'.5 -. 44 :7, 4 ° 7, y7 4
, :g C' 4 CO
O M er; a; YO en ni ni O OvO ez; vO n; ,c3
vc Co O N y ," ,0 N
u«,
CO a,
00 CO
888`
‘- :5 .9 2 6", 4 '2 4 '4 *2 °2 8 '4
s
O
c.; co I1 N co.; •o; 4 4 st; 4 co: 01 vi eri ne: co; Cl
el. el. N eT r. y 7 7 Va N N
N
co
§
'5 8882
s
od 0..
8 8 0 h ?-.. 4 7 M 4 4 4 Ó" y N M h Ó y
° i ,2 2 4 ré,
` -
.0. c. oO ,c3 óei
r1 7 01 N
oó ci se; n; 06 c5 4 Cl 01 4 en. 4 c=; N 7Ó 4
N
00
(-q
ó
in
oo
Cl
888 °A sA ?c; zz. <:,-
r r,7. .% 4 Cl 4 4
'
n: V4 od vi ni ni cr. cr; eri wi 4 ni vO c; c."; 0 00 V:3 0
N
4
00 §
0.0
O
r
,..; .-; vO Oso ni ni 4 g: g g... Oe. cii N i- —; 4 4 vi O
-. N
" '
mri ,c3 m T4 .. p
s
8 8 8 `.°, 4 ,9, 4 4 8 8 8 9 4 4 ‹g, g 4 4 . :,1 g. 9," ,;-. -.. 2' ;E> `g ..' W g> 4 g. ..":-.'
tl 4 —, a ,,, --. N O Oau N 0, e). —. a, r.- .1 .--. V., --.
,,,,
I....
0-1
N
Cl el.
I,-
•-s 0 , en v.,
cl
s C)
0, y M CO
s.0 Cr,
Forrás: A szerzők szerkesztése.
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
104 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
Azaz valamennyi — a legalsó kategóriába tartozó — elmaradott kistérség vidékies
jellegű. Mindkét számítás szerint szinte százalékpontok tekintetében azonosan magas
agrárfoglalkoztatottsággal, magas munkanélküliséggel, alacsony úts űrűséggel,
gyenge elérhetőséggel. A legelmaradottabb vidékies térségeinkben a vállalkozások
sűrűsége éppen tizede a fejlett kistérségekének. Az igen fejletlen és fejletlen 75
kistérségben 2,4 millió vidéki lakos él.
A kistérségek területhasználat-változásai (harmadik megközelítés)
A fenti két megközelítés eredményének a nagyfokú területi hasonlósága mellett is
úgy tűnik, érdemes a nemrég befejez ődött európai — ún. ESPON — kutatások metodi-
kája alapján tovább finomítani a vidéki térségek jellegét meghatározó számításokat.
Ennek az újabb eljárásnak a kiinduló alapját a területhasználat jellegének változása,
illetve annak az újszer ű számszerűsítése adja. Hazánkban eddig még alig történt
országos „lefedettség ű" számítási kísérlet arra, hogy a kistérségi környezeti — terü-
lethasználati változásokat összevessük a gazdasági — társadalmi, illetve — témánk-
hoz kapcsolódóan — a vidékies változásokkal. A felszínborítást és földhasználatot a
tagországok által közösen kidolgozott nomenklatúra 5 f ő és 44 alkategóriába sorolta.
Ezeket értékeltük ún. négyzetrácsos rendszerben, a CORINE program adatai segít-
ségével, majd a nyert eredményeket interpretáltuk.
3. ÁBRA
A kistérségek felszínborítás változása 1990-2000
(Change of Landscape Variation of Micro Regions 1990-2000)
0461.441804(seg
FOldhes4n6lati változás
• 14644444)14401441444 44648(
e 6.8 to 11.4 (321
RITA RKK ATI, Kecskemét, 2037. E 68 lo 80 (37)
3.8 la 46 (30)
CORINE alapján Q) 2 1 to 38 (481
13 0.3 18 21 (23)
C EEA, Gopeohapen, 2005.
Forrás: A szerzők szerkesztése.
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
TÉT XX. évf. 2006 s4 Gyors ténykép 105
A 3. ábra a 2000-ben készült nagylépték ű területhasználat-állapotot mutatja. Jól
látható, hogy a legfelszántottabb, nagytáblás m űvelésű agrárvidékeink kivételével
(Bácska, Körös-Maros vidéke, Hajdúság, Jászság, Mez őföld) szinte mindenütt sok-
oldalú területhasználatot tapasztalunk, s egy-egy 25 km 2-es területen akár 16 féle
CORINE művelési ágat is regisztrálhatunk Ezek az adatok és a kirajzolódó térbeli
kép elég nyilvánvalóan két fontos, s őt markáns térhasználat-változást fejezhetnek
ki. Részben a városok és szuburbán zónáik er őteljes térbeli kiterjedését, valamint az
autópálya építkezések révén a mesterséges felszínek növekedését mutatják egyfel ől,
míg jórészt az aprófalvas és tanyás területeken — a mez őgazdasági tulajdonviszo-
nyok és üzemszerkezet megváltozása nyomán is bekövetkez ő sokarcú, agrárvidék-
visszaalakulást jelezhetik, másfel ől.
E statikus térképet a földhasználat változások (1990-2000) közötti kistérségi szint ű
összesítésével „dinamizáltuk" (4. ábra). Ez szerint vidékies térségeink felében volt
erőteljesebb változás.
A város—vidék egymásra hatások (negyedik közelítés)
A felszínborítás (földhasználat) és a néps űrűség kombinációjára alapozva kíséreltük
meg végül az ún. „magyar ESPON" vidéktípusok meghatározását. Gyakorlatilag
ugyanazt a metodikát alkalmaztuk, ill. adaptáltuk a 168 magyarországi kistérségre, mint
amelyet a finn intézet koordinációjában az európai régiókra és megyékre elvégeztek 2.
Megállapítottuk, hogy az alaptípusokra, mint tervezés-módszertani alapokra, jól
felépíthető lenne egy új magyarországi kistérség besorolás, teljes összhangban az
Európai Unió Tanácsa által elfogadott — a következ ő hét éves tervciklusra szóló —
vidékfejlesztési stratégiai f őirányok területi beavatkozási ajánlásaival.
Ehhez egy újabb tipizálást végeztünk el, amely során egyrészt meghatároztuk az
adott kisérségben a „városi befolyás" mértékét, másrészt kimutattuk, illetve szám-
szerűsítettük a „domináns földhasználatot". Együttesen ezen adatok kistérségi kom-
binációi mintegy szimbolizálják az adott térben a társadalom környezetre gyakorolt
hatását, a manapság gyakran „ökológiai lábnyomnak" is nevezett területhasználat-
változás nagyságát.
Ez az új eredmény és térkép (4. ábra) a korábbi besorolásokhoz képest lényegesen
árnyalta a „városiasság-vidékiesség" magyarországi „megítélhet őségét".
A városi befolyás alapján két alaptípusba soroltuk a kistérségeket:
- erős városias befolyással rendelkező kistérségek azok, ahol a népsűrűség
meghaladja az országos átlagot (117 f ő/km2), és a térségben van 50 000 főnél
népesebb város,
- mérsékelt városias befolyással rendelkez ő térségek azok, ahol a népsűrűség az
országos átlag alatti, vagy ennél magasabb, de nincs 50 000 f őnél népesebb város.
Csatári Bálint - Farkas Jenő : A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása,
különös tekintettel a városi hatásokra és a földhasznosítás változásaira
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 97-109. p.
106 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s4
A földhasználat és a környezet állapotának jellemzésére 3 három kategóriát alakí-
tottunk ki:
- erőteljes környezet-átalakítással rendelkez ő kistérség: minden olyan térség,
ahol a mesterséges felszínek aránya meghaladja az országos átlagot (6,2%) 4,
- jellemz ően mez őgazdasági földhasználatú kistérség, ahol a mezőgazdasági
területek részesedése meghaladja az országos átlagot (65,5%),
- jellemz ően természet-közeli kistérség, ahol az ilyen — tehát kevésbé háborga-
tott felszínek, területek aránya meghaladja az országos átlagot (28,3%).
A fenti ESPON értékelési szempontok alapján matematikailag hatféle kistérség
típus megalkotása lehetséges. A magyarországi kistérségek ebb ől összesen öt osz-
tályba sorolhatók 5. A 3. táblázat adatai és a 4. ábra mutatja, hogy csak hét olyan
„eredetileg vidékies" térségünk van a 100-ból, ahol er őteljes a környezeti átalakulás.
4. ÁBRA
Az ESPON program alapján számított kistérség típusok
(Micro Region Types Calculated According to ESPON Program)