Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. Tér és Társadalom - XX. évf. 2006 s 4: 85-96 A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS FOGALMI MEGHATÁROZÁSA (Defining Local Economic Development) MEZEI CECÍLIA Kulcsszavak: helyi gazdaságfejlesztés helyi gazdasági kezdeményezés helyi gazdaságfejlesztési eszközök lokális szint Mivel nincs általánosan elfogadott helyi gazdaságfejlesztési definíció, tanulmányunkban a kifejezés lehetséges értelmezéseinek sz űk körét mutatjuk be, mégpedig négy vizsgálati dimenzió (a fejlesztés mozgatói, a szükséges erőforrások, a beavatkozás célja és területi hatóköre) mentén haladva, illetve meghatározva helyzetét más fejlesztési fogalmakhoz (helyi fejlesztés, közösségfejlesztés, vidékfejlesztés, területfejlesztés, településfejlesztés, regionális fejlesztés) képest. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a helyi gazdaságfejlesztés ismeretlen, rejtélyes fogalom- ból közhasználatú, a tudományos közeg mellett a politikai és a hétköznapi életben is megjelenő kifejezéssé vált. Ugyanakkor nincs általánosan elfogadott helyi gazdaság- fejlesztési definíció. A fogalmat sokan és sokféle értelemben használják, gyakran a pontos definíció rögzítése nélkül. Tanulmányunkban ezért a helyi gazdaságfejlesztés értelmezéseit járjuk körbe, mégpedig a fejlesztés mozgatóira, a szükséges er őforrásokra, a beavatkozás céljaira és területi hatókörére fókuszálva. Elhelyezzük továbbá a helyi gazdaságfejlesztést a fejlesztési fogalmak rendszerében, beliwtatva a regionális fejlesztés, a területfejlesz- tés, a településfejlesztés, a helyi fejlesztés, a közösségfejlesztés és a vidékfejlesztés néhány definíciós változatát. A helyi gazdaságfejlesztés helye a fejlesztési fogalmak rendszerében Megpróbálva rendet tenni a különféle irányzatok és elméletek között, els őként tisz- tázzuk, hogy a fejlesztés fogalma szigorú értelemben min őségi javulást eredményez ő beavatkozást jelent, melynek végs ő célja a lakosság életszínvonalának növelése. Gaz- daságfejlesztés alatt pedig olyan tudatos beavatkozásokat értünk, amelyek a gazdasági folyamatok irányát, a gazdasági változások mértékét hivatottak befolyásolni. A helyi gazdaságfejlesztést el kell különítenünk olyan (szintén többféleképpen használt és értelmezett) fogalmaktól, mint a területfejlesztés, a településfejlesztés, a regionális fejlesztés, a helyi fejlesztés, a közösségfejlesztés vagy a vidékfejlesztés. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 86 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 Definiálva az egyes kifejezéseket láthatóvá válik, hogy a „fejlesztési" kulcsfogal- mak esetében lehetnek átfedések területi vagy funkcionális szempontból. A területfejlesztés Faragó László szerint olyan tudatos önkormányzati, kormány- zati beavatkozást takar, mely során a közbelép ők hatni próbálnak a különböző tevé- kenységek térbeli megoszlására (EC 1997. idézi: Faragó 2001, 3)', s amelynek köszönhető en bekövetkezhet az adott terület, térség fejl ődése, ami a helyi társada- lom szempontjából a lehetőségek b ővüléseként jelentkezik (Faragó 1994). A terü- letfejlesztés magában foglalja a területpolitikát 2, a jogi szabályozást, az intézmény- rendszert, illetve a tervezést (Faragó 2001). G. Fekete Éva (2001) szintén a területi folyamatokba való tudatos beavatkozás- ként definiálja a területfejlesztést. A területfejlesztésr ől és területrendezésrő l szóló 1996. évi XXI. törvény a terület- fejlesztés fogalmán az ország egészét, valamint annak térségeit érint ő területi folya- matok figyelését, értékelését; tervszer ű beavatkozási irányok meghatározását; vala- mint fejlesztési célok megfogalmazását és fejlesztési programok megvalósítását érti. Regionális fejlesztés a régiók közötti egyenl őtlen fejlődés mérséklésére irányuló tö- rekvések összessége, amely így a területpolitika egyetlen területi szintre vonatkozó részét, szegmensét képezi (Faragó 2001). Buday-Sántha Attila (2001, 20) szerint viszont a regionális fejlesztés a területfejlesztés szinonimája. Általános nézet, hogy a településfejlesztés a területfejlesztés részét képezi (Faragó 1994; Péteri 2001; Finta 2004). A településfejlesztés „szűkebb értelemben a lakos- ság élete szempontjából jelent ősebb beruházások hatásainak számbavétele és meg- valósítása" (Enyedi 2000 idézi: Farkas 2006, 71) 3 tágabb értelemben pedig „a , települési folyamatok befolyásolására irányuló koncepcióalkotó, tervezési és végre- hajtási tevékenységek összessége (Farkas 2006, 71). Faragó (1994) értelmezésében viszont a településfejlesztés a helyi fejlesztési politikát és a helyi kezdeményezés ű és finanszírozású tevékenységeket fogja át. Buday-Sántha Attila szerint „a vidékfejlesztést a területfejlesztés sajátos területének, egyik, az agrártérségekre jellemz ő irányának tekinthetjük" (Buday-Sántha 2001, 20). Részletezve, a vidékfejlesztés kiterjed mindazon tevékenységekre, „amelyek a vidéki térségekben él ő lakosság életmin őségét, a környezeti és természeti táj, valamint a kultúrtáj meg őrzését szolgálják, és megteremtik a vidéki térségek fenntartható fejl ő- dését a vidék adottságainak, sajátosságainak megfelel ően" (Kulcsár 1998 idézi: Farkas 2006, 88) 4 . G. Feket Éva definíciójában „a vidékfejlesztés a vidéki térségben végbemen ő válto- zások alakulásába történ ő tudatos beavatkozásként értelmezhető" (G. Fekete 2005, 14), az integrált vidékfejlesztés pedig a lokális, a regionális és a globális érdekek in- tegrációját, illetve az egyoldalú agrárfejlesztés helyett egy komplex fejlesztési gyakor- latot (épített, társadalmi, gazdasági, természeti környezet) takar (G. Fekete 2005). A helyi fejlesztés Puljiz (2004) értelmezésben a gazdaságin kívül felöleli a társa- dalmi, a demográfiai, a környezetvédelmi stb. dimenziókat is, tehát b ővebb foga- lom, mint a helyi gazdaságfejlesztés. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés ... 87 G. Fekete Éva meghatározásában a helyi fejlesztés leglényegesebb vonása, meg- különböztető jele (más típusú fejlesztésekhez képest) annak bottom-up jellege. Fontos továbbá a helyi szint részvétele, mégpedig a folyamatok kezdeményez ője- ként és ellen őrzőjeként, illetve hangsúlyos a helyi társadalom önálló döntési kom- petenciája, saját mozgástere (G. Fekete 2001). A helyi fejlesztések kezdeményez ői, erőforrásai és szerepl ői alapján azonban többféle helyi fejlesztési típust különböztethetünk meg (1. táblázat). Ezek közül külön figyelmet érdemel a közösségfejlesztés (community development), mivel azt sokan (Blakely—Bradshaw 2002) a helyi gazdaságfejlesztés részének tekintik; má- sok pedig attól bő vebb fogalomként kezelik, amely a gazdasági környezeten túl felöleli olyan társadalmi kérdések rendezését is, mint az egészségügy, az oktatás, a lakáshelyzet vagy a környezet min ősége (Úapková 2005). 1. TÁBLÁZAT A helyi fejlesztések különböz ő irányzatainak áttekintése (An Outline of Digerent Directions of Local Developments) Csak belső Nem Bels ő és külső A fejlesztés kezdeményez ői: jellemzett erőforrásokat von be Egyének, családok grass roots Hátrányos kísközösségek self-help (inter)community from below Kisközösségek (települési vagy kistérségi) economic development Helyi hatalom local development self sufficient, Nem jellemzett bottom up endogenous Forrás: G. Fekete (2001, 17). G. Fekete Éva (2000) a közösségfejlesztést azokra a beavatkozásokra sz űkíti le, amikor a globalizáció kihívásaira a piacgazdaság nem piaci szereplői adnak a helyi közösség érdekeinek megfelel ő választ. Varga A. Tamás és Vercseg Ilona (1998) definíciója szerint a „közösségfejlesztés ... első sorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményez ő- és cselekv ő képességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepük van a polgárok- nak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértéké- ben a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönz ő, informáló, kapcsolat- szervező munkája életre segítheti, vagy kiegészítheti, meger ősítheti a meglév ő közösségi erőforrásokat" (idézi: Farkas 2006, 135) 5 . A helyi gazdaságfejlesztés helye a fenti fogalomrendszerben — értelemszerűen — más és más lehet. Puljiz (2004) például a tágabb helyi fejlesztés részének tekinti a helyi gazdaságfejlesztést. Mások szerint a gazdaságfejlesztés a területfejlesztés és lokális dimenzióban a településfejlesztés részét képezi (Péteri 2001; Finta 2004). Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 88 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés értelmezése A helyi gazdaságfejlesztés fogalma kapcsán vita tárgyát képezi a helyi szint meg- határozása, a lehetséges gazdaságfejlesztési beavatkozások típusai, kezdeményez ői, támogatói és a helyi fejlesztés er őforrásai. Ennek megfelel ően más-más fogalmi meghatározást találhatunk az egyes szerz őknél. A továbbiakban éppen ezért átte- kintjük a szakirodalom meghatározó szerz őinek definícióit. A vizsgálatot a követ- kező dimenziók mentén végezzük el (Wong 1996): - ki a fejlesztés mozgatója, illetve milyen er őforrások szükségesek hozzá, - milyen célok elérése érdekében folyik a beavatkozás, — és a helyi gazdaságfejlesztés milyen területi dimenzióban történik? A fejlesztés mozgatói és a szükséges er őforrások Syrett (1995) úgy definiálja a helyi gazdaságfejlesztését, hogy közben azt élesen elkülöníti a helyi kezdeményezések fogalmától. Míg az általános helyi szint ű fej- lesztési folyamatra a helyi gazdaságfejlesztés kifejezést használja, a speciális tevé- kenységek végrehajtását és a vállalkozások létrehozását helyi gazdasági kezdemé- nyezéseknek (local economic initiatives) tekinti. A felfogásból következik, hogy amíg a helyi gazdaságfejlesztést elindíthatja küls ő hatás is, például küls ő befekteté- sek vagy központi kormányzati gazdaságpolitika, a helyi gazdasági kezdeményezé- sek mindig a helyi szintről indulnak ki (2. táblázat). 2. TÁBLÁZAT A helyi gazdaságfejlesztés és a helyi gazdasági kezdeményezés megkülönböztet ő jellemz ői (Differential Characteristics of Local Economy Development and Local Economical Initiation) Helyi gazdasági kezde- Helyi gazdaságfejlesztés ményezés A fejlesztési folyamat Általános folyamat Konkrét tevékenység Helyi kezdeményezés Kezdeményező Külső és/vagy belső hatások és/vagy ellen őrzés Forrás: Saját szerkesztés. A helyi gazdasági kezdeményezések alapvet ő jellemzője, hogy — a lokális dimenzió, mint kulcsterület jelenik meg, — akárcsak a munkahelyteremtés és a gazdasági megújulás, — de a vállalkozó szellem és az innováció jelenléte is elengedhetetlen (Syrett 1995). Stöhr (2001) szerint a helyi fejlesztés két formáját különbözethetjük meg, az egyik a központi hatáskörbe utalt fejlesztés (központi fejlesztési politika), a másik pedig a közösségi akcióknak vagy helyi kezdeményezéseknek hívott helyi fejlesztési Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés ... 89 tevékenységek. A helyi kezdeményezés során els ősorban helyi erőforrásokat hasz- nálnak, helyi ellen őrzés mellett, főleg helyi haszon eléréséért. Ez utóbbi forma nem csupán a központi források hiánya miatt alakult ki, de azért is mivel a gyorsan vál- tozó környezetben kialakuló helyi problémákra a központi politika nem tudott meg- felelő biztonsággal megoldást találni, hiszen ezen problémák alkalmazkodó és ru- galmas akciókat igényelnek, melyek során a bels ő és a küls ő erőforrások felhaszná- lását úgy kell optimalizálni, hogy a hely versenyképes maradjon a világpiacon. Mindez nagyobb mértékű decentralizációt igényel a döntéshozatal, a helyi kezde- ményezések és akciók tekintetében. Blakely és Bradshaw (2002) szintén használja a helyi gazdasági kezdeményezés definícióját, amely olyan tervezett, tudatos tevékenységet takar, melynek végrehaj- tója lehet közösségi és magánszervezet is. A helyi gazdaságfejlesztés pedig olyan, a helyi önkormányzatok és a közösségi(irányítású) szervezetek által ösztönzött folyamat, amelynek célja az üzleti tevékenység és a munkahelyteremtés támogatása. Bartik (1995) definíciójában a helyi gazdasági fejl ődés nem más, mint olyan válto- zások összessége, amelyek képessé teszik a helyi gazdaságot a jólét megteremtésére. Capková (2005) átfogó stratégiaként azonosítja a helyi gazdaságfejlesztést, amelyben a helyi szerepl ők és intézmények a helyi er őforrások leghatékonyabb felhasználását t űzik ki célul. Bennett értelmezése alapján a helyi gazdaságfejlesztés olyan szubnacionális (álta- lában szubregionális) tevékenység, amely a helyi erőforrások és a jóléti, foglalkozta- tási és társadalmi lehet őségek bővítését fogja át, és legtöbbször egy helyi önkor- mányzat területénél nagyobb térséget érint (Bennett 2000; Bennett—Krebs 1991). Faragó saját elméleti fejtegetése során utal arra, hogy „a helyi jelz ő sajátosan mó- dosítja a gazdaságfejlesztés tartalmát. Olyan folyamatokra utal, amelyek egy régión belül hatnak, s valamilyen módon kötődnek az adott területhez" (Faragó 1990, 49). A helyi gazdaságfejlesztési folyamat olyan beavatkozás, amely a helyi érdekek elérése érdekében, helyi er őforrásokat felhasználva a helyi jólét növelése és a helyi gazdaság alkalmazkodóképességének javítása érdekében történik (Faragó 1990). Wong (1996) úgy találta, hogy azon szerz ők, akik megpróbálkoztak a helyi gazda- ságfejlesztés definiálásával egy dologban egyetértettek, mégpedig abban, hogy a helyi gazdasági fejl ődés nem más, mint változási és növekedési folyamat. Így a definíció körüli elméleti viták szerinte oda vezettek, hogy a helyi gazdasági fejlődés kifejezést a helyi fejl ődési és változási folyamat leírására szokták használni, ahol a változások elindítója, ösztönz ője nem feltétlenül származik kizárólagosan a helyi szintről (belülről), és amely küls ő és belső erőforrásokat egyaránt mozgósíthat. A helyi gazdaságfejlesztés célja A gazdaságfejlesztési folyamat alapvet ő célja sem teljesen egyértelm ű a szakiro- dalomban. Akadnak, akik kizárólag a termelékenység növekedését fogadják el ered- ményként (AEDC 1984 idézi: Wong 1996, 7)6. A csak a szűken értelmezett gazda- sági fejlődést elfogadó, és a GDP-t egyfajta „szuperindikátorként" kezel ő közgaz- Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 90 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 dászokon kívül találkozhatunk a természeti és a humán 'er őforrások szerepét is ki- hangsúlyozó és számba vev ő kutatókkal (Anderson 1991; Ekins 1986; Miles 1985 idézi: Wong 1996, 7)7 . A gazdasági dimenzió egyszer ű elfogadását elvető szakembe- rek közé tartozik például Syrett (1995), aki a helyi kultúra vizsgálatának szükségsze- rűségét tartja a helyi gazdaságfejlesztési kutatások egyik sarokpontjának. Wilson (1995) szerint a helyi közösség társadalmi, kulturális és viselkedési jellemz ői éppoly meghatározóak, mint a gazdasági hatótényez ők, vagyis a gazdasági és nem gazdasági faktorok együttes befolyásolását elfogadók népes táborát (Castells 1989; Cooke 1989; Esser—Hirsch 1989; Moulaert et al. 1993 idézi: Wilson 1995, 646) 8 gazdagítja. Bennett és Krebs (1991), valamint Bartik (1995) a munkahelyteremtést és a jólét növelését tekintették a helyi gazdaságfejlesztés alapfeladatának. úapková (2005) saját definíciójában a munkahelyteremtés mellett a vállalkozásösztönzést emeli ki. Faragó (1991) értelmezésében a helyi gazdaságfejlesztés általános célja a gazda- ság fejl ődése el őtt álló akadályok elhárítása, és a piaci tökéletlen m űködés követ- kezményeinek kezelése. Els ődleges célja pedig a munkahelyteremtés. Blakely és Bradshaw (2002) szintén a munkahelyteremtést tartja a helyi gazdaság- fejlesztés alapcéljának, mégpedig azokban a szektorokban, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások, illetve a humán és intézményi t őke hatékony felhasználásához. Puljiz (2004) megfogalmazásában a vállalkozásfejlesztés a helyi gazdaságfejlesz- tés fő feladata, mivel a vállalkozások fokozott aktivitása automatikusan a helyi lakosság életmin őségének javulását eredményezi, mégpedig a foglalkoztatás b ővü- lése és az egyéni jövedelmek növekedése révén. A helyi gazdaságfejlesztés célja tehát nem csupán a gazdasági növekedés elérése lehet, hanem olyan min őségi változások elérése is, mint a foglalkoztatás b ővülése, a társadalmi problémák megoldása, a hozzáférés (lehet őségekhez, szolgáltatásokhoz) biztosítása vagy az életmin őség javulása. A helyi gazdaságfejlesztés célja id őben is változott (3. táblázat). Tudjuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés elméletének kialakulásában fontos szerepe volt a világgazdaság 1970-es évekbeli változásának, mivel az olajválság el őtti gaz- daságpolitika sikertelennek bizonyult az új feltételek között. Az 1980-as évekt ől az iparosítási politika is tarthatatlanná vált, a nemzetállamoknak új területpolitikai célokat kellett megfogalmazniuk, amelyekben már helyet kaptak a helyi kezdemé- nyezések és az endogén erőforrások. Az ekkor végbemen ő változások hátterében a gazdasági globalizáció, az ún. in- formációs társadalom, a fenntartható fejl ődés szemlélete, az új típusú demokrácia és a területpolitikák paradigmaváltása együttesen álltak (G. Fekete 2001). Ebben az új környezetben a helyi gazdaságfejlesztés célja kib ővült, hiszen a helyi infrastruktúra biztosításán túl most már olyan egyedi támogatási csomagokat is ki kellett dolgozni, amelyek biztosították az adott település vagy térség növekv ő ver- senyképességét a telephely-választási döntések befolyásolásában. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés ... 91 3. TÁBLÁZAT A helyi gazdaságfejlesztés id őbeli változása (Change of Local Economy Development) Idő- A helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés A szerep- tartam célja eszközrendszere lők 1960- —Termelő beruházások támoga- — Nagy összeg ű támogatások Csak 1980-as tása, küls ő befektetések (külö- nyújtása. közösségi évek nösen a külföldi direkt befek- — Kedvezményes kölcsönök biz- részvétel. eleje tetések) vonzása. tosítása a helyi beruházásokat —Infrastrukturális beruházások végző termelő vállalatoknak. (vonalas infrastruktúra). — Adókedvezmények nyújtása. —Az infrastrukturális beruházá- sok támogatása. 1980- —A helyi vállalkozások megtar- —Egyedi vállalkozások közvet- Az együtt- 1990-es tása és támogatása. len pénzügyi támogatása. működé- évek — A beruházások kiemelt szere- —Inkubátorházak, munkahelyte- sek közös- közepe pe, de már jóval célzottabban remtő támogatások. ségi irá- vagy a támogatott szektorok, —A kis- és középvállalkozások nyítása. vagy a támogatott területi egy- támogatása (tanácsadás, kép- ségek tekintetében. zés). — Technikai segítségnyújtás. — Az induló vállalkozások támogatása. _ —Néhány humán és fizikai infrastrukturális beruházás támogatása. 1990— — A közvetlen vállalati támoga- —Megfelel ő környezet kialakí- A közös- tások helyett a teljes (verseny- tása a helyi vállalkozások fej- ségi- képes) üzleti környezet alakí- lődésének el ősegítéséhez. magán tása a cél. — Versenyképes helyi telepítési együttmű- — A humán infrastrukturális tényezők biztosítása. ködések beruházások támogatása. —Az együttműködések és a preferálá- —A hálózatosodás el ősegítése, hálózatok ösztönzése. sa, az és a magánszektor beruházá- —A klaszterek létrejöttének el ő- együttmű- sainak befolyásolása. segítése. ködések —A hely versenyképességének —A képzés és a munkahely- közösségi fokozása érdekében a beruhá- létesítés támogatása. vezetése. zások fokozott ösztönzése. —Az életmin őséget javító kez- deményezések támogatása. Forrás: The World Bank (2005) alapján saját szerkesztés. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 92 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 Majd a közvetlen vállalkozói támogatásokat és a küls ő befektetők vonzását felváltotta a vállalkozások megtartásának igénye, illetve a támogatások területi és ágazati koncent- rációja. A folyamat végén a hálózatosodás ösztönzése és a vállalkozóbarát környezet kialakításának igénye fogalmazódott meg célként a helyi gazdaság fejleszt ői előtt. A helyi gazdaságfejlesztési célkit űzések módosulása egyúttal a gazdaságfejlesztési eszközrendszer változását is eredményezte: a közvetlen vállalati támogatások helyét egyre inkább átvette a versenyképesség növelését szolgáló közvetett gazdaság- fejlesztési eszközök alkalmazása. E módosuló célrendszerben jelenik meg a küls ő gazdaságosság biztosításának követelménye, amely egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg a vállalkozások részérő l egy-egy telephellyel, településsel szemben. A helyi gazdaságfejlesztés során most már a település egészét kell vonzóvá tenni — meg kell teremteni azt a miliőt, amely a vállalkozások m űködését „támogatja". Fontos tényez ő lehet p1. a lakókörnyezet min ősége, a környezet állapota, a munkaer ő képzettsége, rugalmas- sága, a munkakultúra, az iparág illetve a munkaer őpiacok specializációja stb. (Faragó 1990; Wilson 1995; Stöhr 2001; Hrubi 2004). A helyi gazdaságfejlesztés területi dimenziója További vizsgálódást igényel, hogy vajon a helyi gazdaságfejlesztés kifejezés „local" azaz „helyi" része milyen területi kategóriára utal. Egyetértve Lengyel Imre azon megállapításával, mely szerint a lokális szint konkrét meghatározása földrajzi, közigazgatási, történelmi stb. tényez őktől függ (Lengyel 2003), el kell fogadnunk, hogy gyakran szerz őnként, esetenként a vizsgált kutatási terület kívánalmainak megfelel ően változik a lokális szint lehatárolása. Az általunk áttanulmányozott helyi gazdaságfejlesztési szakirodalomban „lokális" alatt legtöbbször a regionális szintet értik, sőt gyakran szinonimaként használják a két jelző t. A helyi gazdaságfejlesztési szakirodalom egyik f ő irányzata (Pálné Kovács 2003; Horváth 1998) szerint a hatékonyság, a versenyképesség és a siker elvárása megköveteli a helyi szerepl ők térségi együttm űködését, a regionális koor- dinációt és az er őforrás-koncentrációt. Lengyel Imre (2003) viszont a versenyképességi vizsgálatok legkisebb mérhet ő egységével, azaz a munkaerő-vonzáskörzettel azonosítja a (gazdasági) térséget, teszi ezt annak tudatában, hogy több korábbi kutatás (de Vet 1993; OECD 2001; Rechnitzer 1998)9 során használták már ezt a fogalmi meghatározást. Bennett és Krebs (1991) szintén a helyi munkaerő -piaci térséget érti lokális szint alatt, ponto- sabban a helyi gazdaságfejlesztésben érintett területi egységként. Cooke (1986) 10 vizsgálatpedkmu,hogy31atéázkpcslóduatnöbmi a fele munkaerő -piaci egységgel foglalkozik (idézi: Wong 1996, 9). G. Fekete Éva a helyi fejlesztések kérdéskörén belül a kistérségek (NUTS 4) fej- lesztési lehetőségeit vizsgálta behatóan (G. Fekete 2001). Bennett és Krebs (1994) az EU LEDA programjának akcióterületeit, azaz szubregionális térségeket és vá- rosokat hasonlított össze a helyi munkahelyteremtést támogató együttm űködések szempontjából. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés ... 93 A Világbank főként a városok fejlesztéséhez kapcsolódóan foglalkozik a helyi gazdaságfejlesztéssel (The World Bank 2005). Reese (1997) kanadai és amerikai városok helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatát kutatta. McGuire (2000) és a Basolo—Huang (2001) páros amerikai városok körében végzett empirikus kutatást, és Bartik (1995) is amerikai városkutatások eredményeit mutatja be. Természetesen találhatunk példát a lokalitás helyi önkormányzati egységként (nem feltétlenül esik egybe a településsel) való értelmezésére is. Bennett (1998) például 1998-ban angol és walesi helyi önkormányzatok körében végzett helyi gazdaságfej- lesztéssel foglalkozó kutatást. A Local Futures Group 2004-es vizsgálata Nagy- Britannia helyi önkormányzati kerületeivel (district) foglalkozik, kategorizálva mind a 408 kerületet azok gazdasági fejl ődése szempontjából (Hepworth 2004). Ide sorolhatjuk továbbá Syrett-nek (1995) a portugál Központi Régió helyi önkormány- zataihoz kiküldött kérd őíves felmérését, ahogyan Wong (1998) angliai kutatását, valamint Young és Kaczmarek (2000) lengyel helyi önkormányzatokra kiterjed ő vizsgálatát is. Puljiz (2004) és Capková (2005) szintén ezt a néz őpontot választották délkelet-, illetve közép-kelet-európai vizsgálataikhoz. Hozzátesszük, hogy a helyi gazdaságfejlesztési kutatások során a lokális szint ér- telmezését nagymértékben meghatározza a gazdaságfejlesztési feladatok telepítésé- nek és szabályozásának gyakorlata az adott országon belül. Összegezve, a „helyi" szint mindig is relatív és csak összefüggéseiben vizsgálható, meghatározó része lesz a helyi gazdaságfejlesztési kutatásoknak, vagyis a kutatás első lépéseként azt kell definiálnunk, hogy mit értünk helyi szint alatt. Csak a helyi szint lehatárolása után d őlhet el, hogy mely szerepl őkre és milyen er őforrásokra kiterjedően értelmezzük a gazdaságfejlesztési tevékenységet. Összegzés A fent bemutatott definíciós kavalkád arra készteti a helyi gazdaságfejlesztés terü- letén vizsgálódó kutatót, hogy állást foglaljon az egymás mellett él ő, vagy éppen egymásnak ellentmondó értelmezési lehet őségeket illetően, azaz megalkossa a saját definícióját (Mezei 2006). Saját értelmezésünk szerint a helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életébe történő, külső és/vagy bels ő erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, melynek kezdeményez ője lehet küls ő szereplő is (p1. kormányzat, EU, külföldi tőke), de a folyamat kulcsa mégis a helyi szerepl ők részvétele, akik vagy kezdeményez őként, vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel. Nézetünk szerint a piaci folyamatokba csak közösségi felhatalmazás alapján lehet beavatkozni (Faragó 1990; Bennett—Krebs 1991; Blakely—Bradshaw 2002), így a helyi önkormányzatokat gyakorlatilag kihagyhatatlannak tartjuk a helyi gazdaság- fejlesztésből, de más közreműködők részvétele is sikerfeltétel. A helyi gazdaságot érint ő beavatkozásokat tágan értelmezzük, bele tartozik az infra- struktúrafejlesztés, a szolgáltatásfejlesztés, a humáner őforrás-fejlesztés, a vállalko- zásfejlesztés, az ún. küls ő gazdaságosság biztosítása és a közösségfejlesztés is. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 94 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 Úapková (2005) szerint Közép-Kelet-Európában ez a tágabb értelmezés ű, társadal- mi-gazdasági fejlesztési gyakorlat honosodott meg, így a vizsgálatokat is erre kell összpontosítani. A hazai helyi gazdaságfejlesztési kutatások változatos területi hatókörrel rendel- keznek, hiszen azok kiterjednek a régiók (Pálné Kovács 2004), a megyék (Hrubi 2004), a kistérségek (G. Fekete 2001) és a települések (Horváth—Péteri 1993; Horváth—Kiss 1996; Mezei 2004) vizsgálatára is. Jegyzetek EC (1997) The EU compendium of spatial planning systems and policies. Office for Official Publica- tions of the European Communities, Luxemburg. 2 A területpolitika „a területi struktúrák tudatos alakítása során követett prioritások, és az ezek eléréséhez használt eszközök és intézmények meghatározását és egyeztetését" jelenti (Faragó 1994, 25). 3 Enyedi Gy. (szerk.) (2000) Magyarország településkörnyezete. MTA, Budapest. 4 Kulcsár L. (1998) Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. — A Falu. 4. 5 Varga A.T.—Vercseg I. (1998) Közösségfejlesztés. Magyar M ű vel ődési Intézet, Budapest. 6 AEDC (1984) Economic Development Today. AEDC, Chicago. 7 Anderson, V. (1991) Alternative Economic lndicators. Routledge, London. Ekins, P. (1986) The Living Economy. Routledge and Kegan Paul, London. Miles, I. (1985) Social Indicators for Human Development. Frances Pinter, London. 8 Castells, M. (1989) The Informational City. Blackwell, Oxford. Cooke, P. (ed.) (1989) Localities: The Changing Face of Urban Britain. Unwin Hyman, London. Esser, J.—Hirsch, J. (1989) The crisis of fordism and the dimension of 'postfordist' regional and urban structure. — Journal of Urban and Regional Research. 13. 417-437. o. Moulaert, F. et al. (1993) Integrated A rea Development and Efficacy of Local Actions. IFRESI, Lille. 9 de Vet, J.M. (1993) Globalization and local and regional competitiveness. — OECD STI Review. 13. 89-112. o. OECD (2001) OECD területi vizsgálatok: Magyarország. MTA RKK, Pécs. Rechnitzer J. (1998) Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs. 10 Cooke, P.N. (ed.) (1986) Global Restructuring, Local Response. Economic and Social Research Council, London. Irodalom Bartik, T.J. (1995) Economic development strategies. — Upjohn Institute Staff Working Papper. 33. Klamazoo, Michigan, W.E. Upjohn Institute for Employment Research. — http://www.upjohninst.org/ publications/wp/95-33.pdf — 2006.03.25. Basolo, V.—Huang, C. (2001) Cities and economic development: Does the city limits story still apply? 4. 327-339. o. —EconmiDevlopmntQuarely. Bennett, R.J. (1998) Survey of Local Economic Development (LED) Activity in Local Government. — http://www.Iga.gov.uk/lga/economicregeneration/survey.pdf — 2003.02. 06. Bennett, R.J. (2000) Regional and local economic development policy: The role of administration and political entrepreneurs. — Horváth, Gy. (ed.) Regions and Cities in the Global World. Centre of Re- gional Studies, HAS. Pécs, 58-81. o. Bennett, R.J.—Krebs, G. (1991) Local Economic Development. Public-Private Partnership Initiation in Britain and Germany. Belhaven Press, London—New York. Bennett, R.J.—Krebs, G. (1994) Local Economic Development Partnerships: An Analysis of Policy Networks in EC-LEDA Local Employment Development Strategies. — Regional Studies. 2. 119-140. o. Blakely, E.J.—Bradshaw, T.K. (2002) Planning Local Economic Development. Theory and Practice. Sage Publications Ltd., London. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A helyi gazdaságfejlesztés ... 95 Buday-Sántha A. (2001) Agrárpolitika — Vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs. tapková, S. (2005) Local Government and Economic Development. — apková, S. (ed.) Local Govern- ment and Economic Development. Open Society Institute, Budapest. 1-19. o. Faragó L. (1990) A helyi gazdaságfejlesztés elmélete. — Gazdasági Fórum. 2.44-55. o. Faragó, L. (1991) Local Economic Development. — Horváth, Gy. (ed.) Regional Policy and Local Gov- ernments. Centre of Regional Studies, HAS. Pécs. 71-81. o. Faragó L. (1994) Adalékok a területfejlesztéssel kapcsolatos fogalmak vitájához. — Tér és Társadalom. 3-4.23-38. o. Faragó L. (2001) A területfejlesztéssel és területi tervezéssel kapcsolatos uniós fogalmak tartalma és használata. — Falu, Város, Régió. 3.3-5. o. Farkas P. (2006) Egymásba Kapaszkodva. Település- és közösségfejlesztés a globalizáció korában. L'Harmattan Kiadó, Budapest. Finta I. (2004) A helyi-területi szint ű közigazgatási szervezetek gazdaságirányítási, támogatási- fej lesztési funkcióinak jogszabályi háttere. — Pálné Kovács I. (szerk.) Versenyképesség és igazgatás. MTA RKK, Pécs. 35-56. o. G. Fekete É. (20(10) A siker titkai a kistérségi fejlesztésekben. — Kovács T. (szerk.) Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. MTA RKK, Pécs. 54-62. o. G. Fekete É. (2001) Együtt — de hogyan? Innovációk a kistérségi fejlesztésekben. MTA RKK, Miskolc— Pécs. G. Fekete É. (2005) Vidékpolitika (1.). Oktatási segédanyag a vidék- és helyi fejlesztés tárgyhoz. Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Miskolc. Hepworth, M. (2004) State of the Nation 2005. The geography of opportunity in 21st century Britain. The Local Futures Group, London. Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs. Horváth M.T.—Kiss J. (szerk.) (1996) Aréna és otthon. Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány, Budapest. Horváth M.T.—Péteri G. (1993) Új változatosság. Politikai keretek és gazdálkodási stratégiák az önkor- mányzatokban. „Helyi demokrácia és újítások" Alapítvány, Budapest. Hrubi L. (2004) A megyék gazdaságfejlesztési szerepe. — Pálné Kovács I. (szerk.) Versenyképesség és igazgatás. MTA RKK, Pécs. 161-177. o. Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon. JATE Press, Szeged. McGuire, M. (2000) Collaborative policy making and administration: The operational demands of local economic development. — Economic Development Quarterly. 3.278-291. o. Mezei C. (2004) Önkormányzati gazdaságfejlesztési gyakorlat a hazai településeken. — Pálné Kovács I. (szerk.) Versenyképesség és igazgatás. MTA RKK, Pécs. 181-265. o. Mezei C. (2006) Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet-Európában. — Tér és Társadalom. 3. Pálné Kovács I. (2003) A területfejlesztés irányítása. PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Habilitációs El őadások sorozata. PTE KTK, Pécs. Pálné Kovács I. (2004) A regionális gazdaságfejlesztés irányítási összefüggései. — Pálné Kovács I. (szerk.) Versenyképesség és igazgatás. MTA RKK, Pécs. 11-31. o. Péteri G. (2001) A terület- és településfejlesztés vállalkozási formái. — Beluszky P. (szerk.) A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest. 139-143. o. Puljiz, J. (2004) Economic Development. — How to Improve Development on Local Level? Handbook with Best Practice Ezcamples from South-East Europe. Friedrich Ebert Stiftung, Zagreb. 9-24. o. Reese, L.A. (1997) The use of planning methodologies in local economic development decision-making. — Environment and Planning. C: Government and Policy. 3.285-303. o. Stöhr, W.B. (2001) Subsidiarity: A Key Concept for Regional Development Policy. — Stöhr, W.B. et al. (eds.) New Regional Development Paradigms. Volume 3: Decentralization, Governance, and the New Planning for Local-Level Development. Greenwood Press, London. 35-51. o. Syrett, S. (1995) Local Development: Restructuring. Locality and Economic lnitiative in Portugal. Ashgate Publishing Company, Avebury. A területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől szóló 1996. évi XXI. törvény. Wilson, P.A. (1995) Embracing Locality in Local Economic Development. — Urban Studies. 4-5.645-658. o. Wong, C. (1996) What is local economic development? A conceptual overview. — Occasional Paper. No. 49. Department of Planning and Landscape, University of Manchester. Wong, C. (1998) Determining fartors for local economic development: The perception of practitioners in the North West and Eastern Regions of the UK. — Regional Studies. 8.707-720. o. Mezei Cecília : A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 85-96. p. 96 Mezei Cecília TÉT XX. évf. 2006 s4 The World Bank (2005) Local Economic Development. - http://web.worldbank.org/wbsite/external/ topics/exturbandevelopment/extled/0„menuPK:341145-pagePK:149018-piPK:1 49093- theSitePK: 34 139,0.html-25 Young, C.-Kaczmarek, S. (2000) Local government, local economic development and quality of life in Poland. - GeoJournal. 2-3. 225-234. o. DEFINING LOCAL ECONOMIC DEVELOPMENT CECÍLIA MEZEI The study deals with the definition of local economic development (LED). Local economic development is a fashionable term, but the meaning of LED depends on who uses it and where it is used. The purpose of this article is to present some LED definition from the inter- national academic literature. This research pays specific attention to the four dimensions of LED definition (Wong 1996): - Who are the driving forces of LED? - What are the required resources? - What are the objectives aimed for? - What is the spatial dimension of LED activities? The article concludes with our LED definition. In our interpretation local economic develop- ment means conscious intervention into the local economy. In the course of that process the actors may use internal and external resources too. The initiator of intervention may be external actors (e.g. government, European Union, foreign investment), but the key element of process is the involvement of local actors, who are the initiators of LED activities, or acceptors, or supporters, or manipulators of external development conception. We use the local economic development term in a wider sense, so the intervention into the local economy includes infrastructure development, development of public utilities, human resources development, business development, creation of internal economies, and community development too.