Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 4: 67-83 A MAGYARORSZÁGI KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOK GLOBALIZÁCIÓS TÍPUSAI (Globalizationing Types of the Hungarian Small and Medium Sized Cities) MOLNÁR BALÁZS Kulcsszavak: globális gazdaság globalizáció városfejlődés kis- és középvárosok Magyarország az 1990-es évek vége óta gyorsuló ütemben zárkózik fel a globalizált országok, a globalizáció éllovas nemzetei közé. Ezt f őképpen a hazai gazdaság globális gazdasági hálózatokhoz történő egyre erőteljesebb kapcsolódása vezérli, amely jelent ős hatással van városaink és azok térségei fejl ődési lehetőségeire, kilátásaira. A globális gazdaság és annak társadalmi-gazdasági hatásai egyre jelentősebben befolyásolják a világ nagyvárosain túl a közepes és kisebb városok és térségeik fejl ődését is. Jelen tanulmány a magyarországi népességszám szerinti kis- és középvárosokat próbálja meg tipizálni, és csoportjaikat jellemezni a globális gazdasági beágyazottság, kötődés szerint. Bevezetés Az elmúlt néhány év során vizsgálatunk els ődleges célja az volt, hogy eredményeink- kel hozzájáruljunk a globális gazdaság térség- és városformáló szerepeinek feltárá- sához, főképpen a magyarországi városok és térségeik átalakulása kapcsán. E tanul- mányban a hazai középfokú központok, pontosabban a népességszám szerinti kis- és középvárosok és térségeik globális gazdasági beágyazottságát szeretnénk bemutatni. Az eredmények fő ként társadalomföldrajzi, regionális tudományi és szociológiai elemzési módszerekre épülnek. Tapasztalataink szerint egyes magyarországi városok egyértelm űen a globális gazdaság kihívásainak megfelelve alakították ki gazdaság- és városfejlesztési stra- tégiájukat az 1990-es évek elején, közepén. Ilyen, pl. Gy őr, Székesfehérvár, Buda- örs, Eger, Tatabánya vagy Mór városa. A hazai szakirodalomból továbbá kiderül, hogy más, hasonló helyzetben lév ő középfokú központokra is ez jellemz ő ország- szerte (Beluszky 1999, 2001; Beluszky et al. 2002; Szirmai et al. 2003; Izsák 2004; Kőszegfalvi 2004; Rechnitzer 2004; Tímár—Velkey 2004). Ugyanakkor megint más városok, bár eltér ő stratégiákat követtek, szintén eredményes térségi centrumokká váltak. Utóbbiak a globális kihívásnak részben nem tudtak, részben nem is akartak megfelelni (sokszor eleve nem is a globális gazdaság elvárásaihoz való lehet ő leg- jobb illeszkedés mentén szeretnék elérni hosszabb távú boldogulásukat). Kérdés, hogy a globális gazdaságba történ ő települési és társadalmi-gazdasági be- ágyazódásnak milyenek a fokozatai? A népességszám szerinti 10-100 ezer f ős kis- Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 68 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 és középvárosok hol tartanak a folyamat elmélyítésében Magyarországon? Átalaku- lásukban mekkora szerepet kap ez? Mindezt egy viszonyrendszerben talán egyszer űbb meghatározni, mint abszolút értelemben. Ebben a viszonyrendszerben a széls ő értékeket a globális nagyvárosok, a metropoliszrégiók, valamint a globalizáció hatásai által érintetlenül hagyott falvak foglalják el. Magyarországon az elméleti széls őérték települések nem találhatók meg, így a valós széls ő értékeket Budapest és a halmozottan hátrányos helyzet ű kistelepülések képviselik. A globális gazdasághoz köthet ő folyamatok elmélyítésé- ben ezek között helyezkednek el a középfokú központok is, azonban nem feltétlenül népességszámuk, sok esetben még nem is területi elhelyezkedésük alapján, hanem társadalmuk és gazdaságuk 'állapota', nemzetközi folyamatokba történ ő integrált- ságuk szerint. Ennek meghatározása azonban rendkívül szubjektív. Az összehason- lítást szolgáló elemek az ezzel foglalkozó szakember beállítottságától, a meghatáro- zásukhoz bevont mutatóktól, az érvényesíteni gondolt szempontoktól stb. függnek. A globalizáció mérése és a világvárosok globalizációs típusai Egyes nemzetközi szakirodalmak szerint a legegyszerübb módja a közelítésnek az án. globalizációs index. Ezt a nemzetgazdaságok globalizáltságának összehasonlítá- sára dolgozták ki a világ egyik vezet ő informatikai szolgáltatója nemzetközi tanács- adó leányvállalatának munkatársai. 2001-ben még 50, 2004-t ől már 62 országot vizsgáltak meg (együttesen a világtermelés 96 és a világnépesség 85%-át tették ki 2006-ban). Magyarország 2001 óta fokozatosan el őbbre, 2004-re a 26., 2005-re a 23., míg 2006-ra a 20. helyre került a listán. A globalizációs index 'méri' a gazda- sági integrációt (Magyarország: 2004-ben 21., 2006-ban 7. hely), az egyéni kapcso- latok intenzitását (2004-ben 16., 2006-ban 17. hely), a technológiai kapcsolódást (2004-ben 29., 2006-ban 27. hely) és a politikai-pénzügyi környezetet (2004-ben 26., 2006-ban 20. hely). Az index a globalizáció négy területét összegzi: - Gazdasági globalizáció: meghatározó mutatói az exportált és importált áruk és szolgáltatások GDP-aránya, és a hazai és világpiaci árak konvergenciája; - Pénzügyi globalizáció: külföldről és külföldre irányuló tőkebefektetések és jövedelmek áramlása a GDP arányában; - Személyes kapcsolatok globalizációja: külföldről érkezők és külföldre utazók aránya az ország népességéhez viszonyítva. Egy f őre es ő nemzetközi telefon- hívások percei. Külföldi átutalások aránya a GDP-hez képest; - Technológiai globalizáció: az internethasználók, hostok és a biztonságos szerverek számának egy főre vetített adatai (A. T. Kearney/Foreign Policy 2001-2006). A globalizációs index 'logikájának' nagyvárosi adaptálása, a világ nagyvárosaira érvényes hasonló mutató kidolgozása, illetve értékei alapján azok összehasonlítása igen jellegzetes ága ma a településföldrajznak. Eredménye a globális városok, a vezet ő világvárosok egyre finomodó spektrumú kategorizálása, csoportjaik jellemzése, a bennük és köröttük zajló globalizációs folyamatok tisztázása, hatásaik elemzése. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 69 E konurbációkat megalopoliszoknak, majd fő központjaikat, továbbá a világ bizo- nyos téren kiemelked ő szerepű — pl. pénzügyek, politika, közlekedés, gazdaság, kereskedelem, kultúra — egyéb nagyvárosait világvárosoknak nevezték el az 1960-as évek elején. Vonatkozásaikat a külföldi szakirodalmak, a különböz ő világváros- hipotézisek és elemzések az 1980-as évek végére igen részletesen feltárták. Legújabban, számos szempont figyelembe vételével (f őként a különböz ő fejlett termel ő i szolgáltatási központok — könyvviteli, hirdetési, pénzügyi, biztosítási, jogi és üzletviteli tanácsadási vezet ő nemzetközi cégek — meglétét elemezve) kategóri- zálásukat Beaverstock és társai (1999; 2000), Taylor és Walker (2000), továbbá Taylor (2000; 2004) készítette el. Eleinte a világ 263, majd 315 nagyvárosát vizs- gálták meg, amelyb ő l mintegy 150-ben találtak a világváros-képz ődésre utaló folyamatokat és jellemz őket. Az egyértelm űen világvárosi jelleg űek közül 22 talál- ható Európában (köztük Budapest), de további 31 is mutatott erre utaló jeleket. További jellegzetes adataik korrelációi és clusteranalízisük alapján megtörtént cso- portosításuk és hálózataik jellemzése is. Már az 1980-as években a világvárosok közül többen kiemeltek egy-egy csoportot az ún. globális városokat (els ődlegesen Londont, New Yorkot, Tokiót és Párizst). A globális városok csoportja azért emelkedik ki, mert a nagyvállalatokat és a döntési központokat azzal tudják magukhoz vonni és megtartani, hogy egyszerre termel ő- helyek (kiemelten a vezet ő iparágakban és az innovációban) és óriási felvev őpia- cok. Koncentrálják a vállalkozásorientált (termel ői) fejlett szolgáltatásokat, a világ- gazdaság szervezeteit, a hatalom és a befolyás intézményeit, a pénzügyi irányítókat, a kreatív és kulturális ipart, a turizmust, de ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy mindezek által e városok kiemelked ő kommunikációs és kontroll csomópontokká váltak (Sassen 1991; Castells 1993; Knox—Taylor 1995; Smith—Timberlake 1995; Enyedi 2001, 2003; Erdősi 2003). A mindinkább finomodó megközelítések hatására — a nemzetközi szolgáltatókon túl egyre több elemzési szempontot értékelve, pl. a kulturális, a politikai és szociális globalízációt is — a 2000-es évek icZ-Sepére azonban már a globális városokon belül is elkülönítettek „jól körülhatárolható globális városokat" és „sz űkebb piacú globá- lis városokat". Így az el őzőeken túl globális városnak tekintik ma már Chicagot, Los Angelest, San Franciscot, Amszterdamot, Brüsszelt, Moszkvát, Torontót, Frankfurtot, Hong Kongot, Milánót, Madridot, Bostont, Genovát és Szingapúrt is. Az újabb felfogásokban a béta és gamma világvárosok az ún. szubglobális városokat adják. Ráadásul a globalizációs folyamatok és hatásaik különböz ő hálózatokra épül ő terjedését felhasználva e városok hierarchiájára is egyre inkább a hálózatosság válik jellemzővé. A hálózat legfels ő rétegét alkotják az alfa világvárosok, vagyis a globális városok szintén hálózatba szervez ődve (world city network). Egyes vizsgálatok szerint ez a hálózatosság egyre er ősebben hasonlít a teret a lehet ő legjobban lefed ő, kitöltő alakzathoz, a hatszöges elrendez ődéshez (melyet alapvet ően a gazdaság térszervez ődése során tárt fel Christaller és Lösch). E legfels ő hálózatra azonban szintén az erőteljes hierarchizáltság jellemz ő, ha nem is az alá-fölérendeltségben, de a hálózat alakulásában, a bels ő viszonyokban (Lo—Yeung et al. 1998; Sassen 1998; Hall 2000, 2003; Taylor 2004). Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 70 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 Helyi városi globalizációs mutató A globális gazdaság és a térség- és városfejl ődés kapcsolatával foglalkozó nem- zetközi irodalmakat alapul véve magunk is megpróbáltuk meghatározni a magyar- országi kis- és középvárosok globalizáltságát egy speciális, az adaptálható analógiák mentén kidolgozott helyi települési globalizációs mutató segítségével. A külhoni kutatók a vezet ő világvárosok globalizáltságát alapvet ően a települési szolgáltatói szektor, a kultúra, a politika, a gazdaság és a társadalom globalizációján, nemzetközi beágyazottságán keresztül mérik, illetve most már hálózataikat is model- lezik. Nyilvánvalóan módszerük önmagában nem alkalmazható a magyarországi viszonyokra, ahol Budapest az egyetlen város, amelyik az ilyen típusú vizsgálatok európai terepei között egyáltalán szerepelni szokott. Ezért a kidolgozott mutató- rendszernek azon túl, hogy figyelembe kell vennie a nemzetközi nagyvárosokra vonatkozó elemzéseket, egyben alkalmazkodnia szükséges a sajátos kelet-európai viszonyokhoz is, miközben alapvet ően a magyar kis- és középvárosok globalizált- ságának mérését szolgálja. Mindemellett a leltárszer ű vizsgálatokat, ahol különböz ő intézmények, vállalatok, technológiák, társadalmi szerkezetek stb. meglétét vizsgál- ják, és ez alapján jellemeznek egy-egy térséget, települést, folyamatot stb., szintén számos kritika éri (nem csak módszertanilag). Ennek ellenére ez jó kiindulási alap a továbblépéshez, mely során érdemes kiegészíteni a leltárt más min őségi paraméte- reket jelz ő mutatókkal, és kiegészítő empirikus adatfelvételek és arra épül ő elemzé- sek is szükségesek. Első lépésben meghatároztam a magyarországi városi globalizáltságot mér ő vizs- gálat dimenzióit és indikátorait, amelyek a következ ők: I. Dimenzió: A városi gazdaság és szolgáltatások globalizációja Indikátorok: 1.1. Működő társas vállalkozások külföldi tulajdoni hányada; 1.2. Meghatározó m űködő társas vállalkozások aránya l ; 1.3. Tudás alapú iparágak t közül az IKT termelési, valamint a tudásintenzív tevékenységek közül a pénzügyi és a gazdasági tevékenységet segít ő szolgáltatások m űködő társas vállalkozásaínak aránya 4; 1.4. Nemzetközi kereskedelmi láncok 5 lakossági aránya. 2. Dimenzió: Városi kulturális globalizáció Indikátorok: 2.1. Rendszeres nemzetközi kulturális rendezvények gyakorisága; 2.2. Mozi-, színház- és múzeumlátogatások lakossági aránya; 2.3. Testvérvárosi kapcsolatok száma; 2.4. Külföldiek vendégéjszakáinak lakossági aránya. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 71 3. Dimenzió: Városi technológiai globalizáció Indikátorok: 3.1. Tudás alapú iparágak közül az IKT szolgáltatások, a telekommunikáció, a K+F, a felső- és felnőttoktatás és a digitális tartalom iparágak, továbbá a tudásintenzív tevékenységek közül a high-tech iparágak m űködő tár- sas vállalkozásainak aránya 6; 3.2. Hivatalos városi honlapok idegen nyelv ű tartalomszolgáltatása; 3.3. Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások lakossági aránya; 3.4. Üzleti távbeszél ő fővonalak működő társas vállalkozási aránya. 4. Dimenzió: Városi társadalmi globalizáció Indikátorok: 4.1. Közösségi Internet hozzáférési pontok lakossági aránya; 4.2. Jelentős támogatottságú civil szervezetek lakossági aránya'; 4.3. 2 millió Ft feletti nettó jövedelm ű adófizetők aránya; 4.4. Felsőfokú végzettség űek aránya a 7 évesnél idősebb népességből. Budapestet és a regionális központokat, valamint a 10 ezer f ő alatti kisvárosokat — azon túl, hogy nem tartoznak a kutatás mintájába — azért is érdemes volt kihagyni a vizsgálatból, mert azok két irányba kiugróan eltér ő mutatói torzuláshoz vezettek volna. A különböző irányú széls őségek távolsága, valamint a széls őségek és a többi város közti különbségek dominálnának az eredményben, amely háttérbe szorítaná a felmérni kívánt 10-100 ezres városok globális gazdasághoz való viszonyában meg- mutatkozó eltéréseket. Kizárólagosan statikus mutatók alkalmazását támogatta, hogy kiválasztott id őpillanatban szerettem volna megtudni a kis- és középvárosok globális gazdaságban betöltött pozícióját. Továbbá, hogy a f őkomponens elemzés számára minél alkalmasabb legyen az adatbázis, illetve vannak speciális vagy dinamikusan nem is értelmezhet ő mutatók. A változók az összehasonlíthatóság miatt azt a legutóbbi évet reprezentálják, amelyre a KSH adatok teljes köre rendel- kezésre állt (2003; egy esetben 2001-es népszámlálás). Statisztikai adatbázisokban nem található, ezért saját adatgy űjtést igényl ő mutatók esetében is 2003-as adatokat gyűjtöttem (KSH CKT, TEIR, IHM), de 2005-ös változók számbavételére is nyílt lehetőség (APEH, internetes, telefonos, személyes adatgy űjtés). A vizsgálatot két mutatórendszerrel is elvégeztük, melyek közül a fenti a globális gazdaság terjedésének felmérése szempontjából a közvetlen és a közvetett hatásokat (pl. jövedelmi helyzet, végzettség, kulturális és civil aktivitás) együttesen kezel ő komplexebb ismérvrendszeren alapul (16 indikátor, 28 változó). A másik, közülük csak kifejezetten a globális gazdasággal legközvetlenebbül kapcsolatba hozható négy indikátort foglalja magába (4 indikátor — 1.1., 1.3., 1.4., 2.1. —, 12 változó): az ez alapján történ ő klasszifikáció eredménye némileg szegmentáltabb városhálózat képét mutatja, mint a komplexebb elemzés globalizációs városrendszere. Az elem- zést a komplex ismérvrendszerre épül ő eredmények bemutatásával kezdjük. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 72 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 A globális gazdasághoz történ ő kötődés magyarországi várostípusainak meghatá- rozásához módszertanilag háromféle osztályozási eljárást alkalmaztunk. Egyrészt fő komponens elemzés során az eredeti mutatók lényeges kölcsönhatásait keresve két jelentősebb magyarázó erővel rendelkez ő háttérváltozót találtunk (X>1), ame- lyek mintegy 70%-ban magyarázzák az — összetettebb ismérvrendszer szerinti — eredményeket (összességében öt indikátort összefogva). Ezek alapján a szélesebb körű vizsgálatban hat várostípust lehetett elkülöníteni (kiugró eredményei miatt Eger külön kategóriát alkotott). A diszkriminancia analízis lehet őséget biztosított néhány város számára további csoportváltásra (85%-os megfelel őség mellett), így összességében pontosabb klasszifikáció adódott. Másrészt 1-5-ig terjed ő skálán osztályoztuk a városokat az egyes indikátorok eredményei alapján, harmadrészt pedig pontoztuk is őket a sorrendbe állítás rangszámai szerint (Benett-módszer). Az eredményeket dimenziónként külön és együttesen is átlagoltuk, illetve összegeztük a pontszámokat a minimumhoz történ ő hasonlítás mellett. Továbbá az egyes mutatók és indikátorok együttmozgásait, eredményképzését korrelációkkal teszteltük. A két utóbbi módszert azért alkalmaztuk egymást kiegészítve, hogy esetleges kisebb torzító hatásaikat csökkentsük8. Végül a különböz ő módszerek osztályképzéseinek 'finomítása' — azaz az egyes városrendek összevetése — alapján öt csoportot tudtunk kialakítani a kis- és középvárosokon belül, amelyek egyben megfelel ően tükrözik a globális gazda- ság városi térnyerését, annak intenzitását. Ezek a várostípusok a következ ők: - Globalizálódó városok (22), - Globális gazdaság dinamizálta városok (24); - Globális gazdasághoz felzárkózó városok (33); - Globális gazdaságtól leszakadó kisvárosok (36); - Globális gazdaság hatásaiból kimaradó kisvárosok (17). Globalizációs várostípusok Magyarországon Az egyes csoportokba eltér ő népességszámú, eltérő funkciójú és különböz ő ideje városi múlttal rendelkez ő települések vegyesen kerültek, ami jelzi, hogy a települé- sek globalizációs várostípusa független e f ő meghatározóktól. A korreláció, pl. a népességszám és a Benett-eljárás végeredménye között a=-0,49 volt, ami azt jelzi, hogy viszonylag gyenge összefüggés van a városok globalizáltsága és népesség- szám szerinti nagysága között (a várossányilvánítás alapján összefüggés nem volt kimutatható; a leger ősebb kapcsolatot érdekes módon a fels őfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a jelentősebb támogatású civil szervezetek aránya mutatta; a=0,84 és a=0,79). A városok mai helyzete, sikeres és versenyképes fejl ődése, a globalizáció korában betöltött pozíciója és 'élhet ősége' sokkal kevésbé függ a ko- rábbi korokban azt meghatározó elemekt ől, mivel mára ezek az elemek nagymér- tékben megváltoztak, egyesek befolyása megsz űnt, mások átalakultak. A kategóriák további elemzése szerint mai helyzetük kevésbé függ a tradícióktól és hagyomá- nyoktól, a meghatározó korábbi szektorális dominanciáktól, a funkcionális város- hierarchiában betöltött helyzett ől. A felzárkózást szolgáló kezdeményezésekt ől és Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 73 területi kiegyenlít ő állami támogatásoktól, a piacközponti szerepekt ől, a társadalmi szerkezettől, a polgárosultságtól vagy a környezeti állapottól. Mindezek szerepe azonban ma sem elhanyagolható, de velük szemben a regioná- lis elhelyezkedéstől (nyugati határszél), az agglomerációs hatásoktól, a kiemelked ő idegenforgalmi vonzer őktől, a kedvez ő elérési feltételekt ől annál inkább. Továbbá a nyereséges/privatizálható állami nagyvállalatok és jelent ős létesítmények, vagyon- tárgyak meghatározó jelenlétét ől, a térségszervez ő erőktől, regionális funkcióktól (amelyet a megyei jogok és az azokkal járó többletfeladatok is meger ősítenek) és a munkahelyek, fejlett szolgáltatások gazdaság- és társadalom-mobilizáló erejét ől. Ezek közül egyszerre több is jellemz ő az első két csoportba került városok mind- egyikére, míg a kategóriákban 'lefelé' haladva maximum egyik—egyik, és 'legalul' leginkább egyik sem mutatható ki (1. táblázat). A vizsgált városok kétharmadáról elmondható, hogy azokban a globális gazdaság jelenléte számottev ő, dinamizáló ereje egyértelmű, fejlődésükre jótékony, bár a kiegészítő mélyinterjúkban elhangzott megítélések szerint ellentmondásos hatású. A fennmaradó egyharmadában a globális gazdaság hatásai (egyel őre) nem jelentősek. E városok gazdaságának és társadalmának kapcsolódása gyenge, meghatározó szek- toraik és szolgáltatásaik is hiányosak. 1. ÁBRA A magyar kis- és középvárosok lehetséges globalizációs típusai (Possible Globalizational Types of Hungarian Small and Medium Sized Cities) ▪ Globalizálódók S Globális gazdaság dinamizáka Felzárkózók • Leszakadók • Kimaradók Forrás: Saját szerkesztés. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 74 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 A globalizálódó városok között (22) található Székesfehérvár és 8 megyeszékhely középváros (Tatabánya és Salgótarján kivételével), míg a további 4 megyei jogú város közül mindössze Sopron. Eger kiemelkedése közülük — és egyben a csoporton belül — egyértelmű és igen látványos, amelyet főképp a nemzetközi kereskedelmi láncok erőteljes térnyerése, civil aktivitása, kiemelked ő nemzetközi és hazai kultu- rális rendezvény-szervezése, a külföldiek vonzása, színvonalas K+F és oktatási helyzete, valamint a fejlett szolgáltatások, infokommunikációs technológiák széles- körű vállalkozási és lakossági alkalmazása alapoz meg. Egert egy négyfős csoport követi Veszprém vezetésével, Szombathely, Szekszárd és Székesfehérvár tagságá- val, illetve Zalaegerszeg és Sopron felzárkózásával. Az ő helyzetüket nemzetközi kulturális vonzerejük, kulturális iparuk, gazdaságukban a kvalifikált munkaer őre épülő fejlett és kiemelked ő iparágak és szolgáltatások dominanciája, valamint a társadalom és gazdasági magas technológiai globalizációja támasztja alá. Környezetükben az urbanizációs folyamatokra az agglomerálódás jellemz ő, amely területileg kiterjed ő összefüggő várostérségeket formál, és a szuburbán falvakban is a városi életmód válik megszokottá. A globális gazdaság hatásai a kivezet ő föutak menti legközelebbi településeket és azok lakóit is igen er őteljesen érintik, s őt eltérő, nyugalmasabb életmódjuk, falusias környezetük és életvitelük miatt talán még lát- ványosabb is csatlakozásuk, kitapinthatóbb kapcsolódásuk a globális hálózatokhoz, amely a mindennapos munkahelyi, bevásárlási ingázásban, a közlekedés feltételei- nek javulásában és az infokommunikációs csatornák kiterjedésében érhet ő tetten. A városcsoport másik — és ráadásul valamivel népesebb — felének er őteljes kötő- dését a globális gazdasághoz elhelyezkedése és szerepköreik nagyfokú specializációja alapozta meg. Szakosodott Budapest-közeli alközpontok tartoznak közéjük, amelyek összetett funkcióik révén kiemelkednek az agglomerációból (Szentendre, Esztergom, Gödöllő, Vác), idegenforgalmi és térségi centrumok (K őszeg, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Gyöngyös, Komárom), továbbá — tág értelembe vett 'holdudvaruk' aktivizálása révén — ipari koncentrációk (Paks, Tiszaújváros). Urbanizációval össze- függő területi expanziójuk nem jellemz ő, de egyéb esetekben akár jelent ős is lehet (ipari övezetek b ővülése, üdülőterületek kiterjedése). Helyzetüket minden esetben egyedi meghatározó körülmény, a város- és térségformálódás egyfajta globalizálódá- sát elősegítő hatás emeli ki, melyek viszonylag széles spektrumot ölthetnek. A komp- lexebb kedvező adottságokkal rendelkez ők mellett a kevesebb helyzeti energiával jellemezhető, de azok hatásait megfelel ően kiterjeszteni tudó városok ezek, amelyek gazdasága és társadalma széles körben részesül a globális gazdaság pozitív és negatív hatásaiból. A következ ő csoportban is vannak mindkét típusra jellemz ő városok: olyanok, amelyek komplex adottságokkal rendelkeznek (pl. Nagykanizsa, Sárvár, Baja) vagy egyedi vonzerővel bírnak a globális gazdaság megragadására (p1. Budaörs, Tatabánya, Körmend, Mór), de annak szélesebb kör ű társadalmi-gazdasági hasznosu- lását, fejlesztési hatásai kisugárzását csak korlátozottan tudták érvényre juttatni. A globalizálódó városok lakói mindennapjaik során számos esetben nemzetközi cégekkel kerülnek kapcsolatba: ott dolgoznak, vásárolnak és fogyasztanak, vállal- kozásaik velük állnak gazdasági kapcsolatban, szolgáltatásaikat, pénzügyi közvetí- Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf.2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok... téseiket használják. De általában is fejlettebb alkalmazásokat, szolgáltatásokat -- hetnek el gyorsabban. S űrűbben találkoznak állandóan helyben tartózkodó vagy vendég, turista külföldiekkel, jelentő sebbek nemzetközi társadalmi és kulturális kapcsolataik, civil aktivitásuk, együttm ű ködési rendszereik. Az ide tartozó kis- és középvárosok, illetve azok gazdasága, intézményei, szolgáltatásai, szervei stb. a globális gazdaság els őszámú magyarországi tereib ől (Budapest, nagyvárosok) induló, továbbszármaztatható, vagy a közvetlen globalizációs hatások els őszámú felhasználói. Feldolgozói, értelmez ői és továbbítói a településhálózat további elemei, valamint a lakosság felé. E hídfő állások egyenletesen helyezkednek el az ország területén, szű kebb környezetükben mintegy 1 millióan élnek. Ezt, a nagyvárosok és környeze- tük lakosságszámával kiegészítve az adódik, hogy az ország lakossága mintegy felének életkörülményeit befolyásolja közvetlenül a globális gazdaság, illetve részesülnek mindennapjaik során annak közvetett hatásaiból. Azok a városok, ahol a globális gazdaság dinamizáló szerepet tölt be (24) a helyi társadalmi-gazdasági fejl ő désben, viszonylag magas színvonalú infokommuni- kációs infrastruktúrával és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek, továbbá jellemz ő rájuk a tudásintenzív ágazatok jelenléte is, amelyek kedvez ő hálózati és beszállítói együttműködéseket, munka- és életlehet ő ségeket formálnak. A csoport tagjai zömé- ben (Észak-)dunántúliak, és két viszonylag jól elkülöníthet ő részből állnak: az els ő felében azok az aktív városok találhatók, ahol jelent ős a külföldi tőke aránya és a nemzetközi kereskedelmi láncok jelenléte, valamint a globális gazdaság közvetett hatásai széleskörű gazdasági, társadalmi és civil aktivitást ösztönöznek. A jelent ős gazdasági, szolgáltatási és technológiai globalizációhoz a jelent ősebb hazai tulajdo- nú és a tudás alapú és tudás intenzív iparágak is hozzájárulnak (pl. Nagykanizsa, Dunaújváros, Jászberény, Budaörs, Sárvár, Baja, Mosonmagyaróvár, Tata, Körmend). Nagyatád képezi az átmenetet a szintén aktív, de a globális gazdaságot már kevéssé integrálni képes és jellemzően már nem dunántúli, hanem közép-magyarországi, Duna menti városok felé. Ezek jelent ő s, de zömében hazai cégeket, beszállítókat koncentrálnak, így lakosságuk és civil szférájuk is kedvez őbb jövedelmű, és áttétele- ken keresztül fő ként közvetetten (p1. jól elkülönül ő ipari park főként nemzetközi cégekkel), de még erőteljesen függnek a globális gazdaságtól és annak változásaitól (pl. Mór, Kazincbarcika, Dunaharaszti, Mohács, Csorna, Kalocsa). A globális gazdasághoz felzárkózó 10 ezer fő t meghaladó lakosú városok csoportja a legnépesebb (33) és egyben a leghomogénebb is. Legtöbbjük átlagos fejlettség ű kisváros, de a népességszám szerinti középvárosok közül is került ide néhány. F ő- ként azok, amelyek korábbi egyoldalú gazdasága leépült, de az azt helyettesít ő új szerkezetek még nem alakultak teljesen ki. Ők a fő bb urbanizációs és térszerkezeti vonalakhoz is gyengébben kapcsolódnak, kedvez őtlen elérési viszonyokkal jellemez- hetőek, fejlődésben elmaradók, magas munkanélküliséggel sújtottak, vagy nehezen mobilizálható agrártérségek központjai (Pápa, Ajka, Kiskunfélegyháza, Orosháza, Szentes, Cegléd). A globális gazdaság benyomulása ezekben is érezhet ő (pl. kereske- delmi láncok, zöldmező s beruházások), és közülük is Pápa és Ajka jár élen annak integrálásában. A három kimaradt, ebbe a csoportba bekerülni sem tudó népesség- Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 76 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 szám szerinti középváros kedvez őtlen helyzete inkább a globális gazdaság hatásaiból való hosszabb távú kimaradást vetíti el őre (Érd, Ózd és Hajdúböszörmény). A városcsoport tagjai az ország valamennyi régiójában megtalálhatók, de f őleg az Alföld középs ő része (pl. Cegléd, Kiskunhalas, Kisk őrös, Kiskunfélegyháza, Szentes, Csongrád) és Észak-Magyarország jelent ősebb városai (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Pásztó). Valamint a budapesti agglomeráció kevéssé szakosodott, de nem is igazán alvóváros jellegű, iparosodó-szolgáltató települései tartoznak ide (pl. Sziget- szentmiklós, Budakeszi, Pilisvörösvár). Ezekben a városokban a globális gazdaság dinamizáló hatását egyel őre leginkább a helyi gazdaság, főképp a gazdasági tevé- kenységet kiegészítő szolgáltatások bekapcsolásában lehet tetten érni, valamint az erre specializálódott nemzetközi élelmiszerláncok térhódításában (Penny Market, Lidl, Spar, Plus). A hazai gazdaság egyes meghatározó üzemei jelentékeny foglal- koztatók, és a társadalmi aktivitások, kulturális fogyasztások is kézzelfoghatók. Első lépcsőben közösségi szintű társadalmi-gazdasági és technológiai globalizációt hordoznak. Az el őzőek hatására népességmegtartó és térségszervez ő erejük is jelen- tő s. A globális gazdaság további térhódításával a jelenlegi homogén csoport ketté- válása prognosztizálható. Az egyedi helyzeteket megtalálók és azt társadalmi- gazdasági tő kévé konvertálók, valamint a speciális szerepköröket kifejleszt ők való- színűleg gyorsabban betagozódnak a globális gazdaság meghatározta városhálózati és térszerkezeti szegmensekbe, betölthet ő új helyekbe, pozíciókba. Ehhez megfelel ő városmenedzsmentre, -üzemeltetésre és különböz ő hálózat-alapú együttm űködé- sekbe, fejlesztésekbe, közös erej ű innovációkba való becsatlakozásra is szükségük lehet. Az e-gazdaság jelentette lehet őségeket meg nem találók, a speciális szerepkör- ökre rá nem erősítők, a helyzeti energiákat nem hasznosítók lassabb felzárkózásra, stagnálásra, s őt hanyatlásra számíthatnak. A globális gazdaságtól leszakadó 10 ezernél népesebb városok (36) elhelyezkedése koncentrált. Zömében Tiszántúliak (p1. Szeghalom, Nyírbátor, Békés, Török- szentmiklós, Karcag, Kisvárda) és a budapesti agglomeráció olyan alvóvárosai, ame- lyek funkcióbő vítéssel ki akarnak törni a kiköltözésekkel együtt járó 'népességfel- szívó pufferszerepekb ől' (Érd, Fót, Göd, Vecsés, Veresegyház, Gyömr ő). Erre a népességet követ ő ipari és szolgáltatási szuburbanizáció növekedésével jó esélyeik vannak. A globális gazdaság tekintetében e városok elhelyezkedése szintén az el- érés, de egyben a tudatos elzárkózás gátló szerepére is felhívja a figyelmet. Nincs éles választóvonal a globális gazdasághoz felzárkózó és az általa dinamizált csoport között, amely együttesen is homogén, azonban a legjelent ősebb eltérés mentén — Nagykő rös és Hajdúnánás között — mégis érdemes volt megkülönböztetést tenni. Ennek oka egyrészt éppen a fent jelzett területiségben, másrészt a globális gazdaság fejlesztő hatásainak csökken ő tettenérésében ragadható meg. A felzárkózást leginkább a globális gazdasághoz köthet ő egy-egy momentum, funkció, szerep kiépülte alapozza meg, de annak nincsenek kisugárzó hatásai (pl. közösségi Internet elérési pont, kisebb kereskedelmi üzlet nemzetközi lánc tagja- ként, kisebb jelentőségű nemzetközi rendezvény). Ezek a városok nem rendelkeznek jelentő sebb nemzetközi foglalkoztatóval, munkanélküliségük, szociális juttatásaik Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 77 magasak, tartósak, a tudásalapú és -intenzív ágazatok hiányosak, de maga a vállal- kozói kedv, a működő cégek száma is alacsony. Szolgáltatásaik közepes színvona- lúak (a pénzügyi és gazdasági tevékenységet kiegészít ők gyengék), az IKT szekto- rok jelentősége elenyész ő . A globális gazdaság nem rendelkezik befolyással a la- kosság jövedelmi helyzetének javítására, amely további aktivitásokat, szolgáltatá- sokat, fogyasztást, civil szervez ődéseket, képzésnövelést ösztönözne. Ebben az esetben az átlagos fejlettségi szint er őteljesen negatív irányba befolyásolja a globális gazdaság megjelenését, amely helyzet javítása igen összetett feladat, több tényez ő — pl. elérés javítása, infrastrukturális fejlesztések, befektetésösztönzés, emberi er őfor- rások helyzetének javítása stb. — függvénye. A városcsoport tagjainak helyzete a ko- rábbiakban jelzett módon szintén kett ős irányba mozdulhat el a jöv őben. Mindezek ellenére mégis igen éles határvonal választja el őket a globális gazdasághoz csatla- kozni nem kívánó városoktól, ami azt is jelzi, hogy adott a felzárkózásuk esélye. A globális gazdaság hatásaiból kimaradó városcsoport karakteresen elkülönül (17), akárcsak az élmez őny, ső t a csoporton belül több éles törésvonal is van. Itt a globális gazdaság szempontjából (is) halmozottan hátrányos helyzet ű települések sorakoznak, markánsan leszakadó, a húzóhatásokból kimaradó, passzív csoportot alkotva (pl. Sarkad, Balmazújváros, Lajosmizse, Tiszaföldvár, Sajószentpéter, Hajdúhadház, Újfehértó és Hajdúsámson). A városcsoport egészére jellemz ő a nagyváros-közelség, de azok dinamizáló ereje nem terjed ki rájuk, s őt elmaradásuk oka is leginkább ebben keresend ő : zömében a kiköltözés által nagyra n őtt falvakról, jelentő sebb funkciók nélküli, illetve alvóvárosi szerepeket betölt ő településekről van szó. Elenyész ő részükben a kimaradás a globális hatásokból akár tudatos lakos- sági és településvezetési döntés eredménye is lehet, amely a városközeli, mégis falusi nyugalom légkörének meg őrzését szolgálja, mint hosszabb távon fenntartandó lokalizációs célt. A vélhet ő tudatosság, illetve a leszakadást is feltételez ő valós társadalmi-gazdasági folyamatok általi meghatározottság nem minden esetben dönthető el egyértelműen. Az esetek zömében valószín űleg kettős meghatározott- ságról, benne a leszakadás jelent ősebb vezető szerepéről van szó (p1. Sarkad, Hajdúhadház, Balmazújváros, Tiszaföldvár, Újfehértó). A kategória egy részét a budapesti agglomeráció alvóvárossá felduzzadt funkcio- nális falvai alkotják (Üll ő , Albertirsa, Gyál, Dabas, Szigethalom, Pilis), a nógrádi válságtérség városa Bátonyterenye és a hasonlóan rurális fejl ődésű, magas munka- nélküliségű, tartósan válságos, bels ő periférikus, de eltér ő elhelyezkedésű Sár- bogárd és Abony. A csoport városaiban a globális gazdaság nem jelent meg, vagy elenyészően van jelen, hatásai sem érzékelhető k. Betörése a halmozottan hátrányos területi és elérési helyzet miatt is csak kés őbb várható, mint a 10 ezer f őnél esetleg jóval alacsonyabb népességszámú, de kedvez őbb feltételekkel jellemezhet ő kisvá- rosok, nyugati határ menti falvak esetében, ahol sok esetben ez már ma is egyértel- műen kímutatható és nyomozható. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 78 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 Sajátosságok a globális gazdaság közvetlen mutatórendszere alapján A globális gazdaság hatásai közül a legközvetlenebbekre irányuló sz űkített vizs- gálat értelmében (1.1., 1.3., 1.4. és 2.1. indikátorok) Budaörs különül el úgy, hogy el őnye behozhatatlan a tudás alapú és tudásintenzív, f őleg külföldi érdekeltségű vállalkozások letelepítésében, a globális gazdaság integrálásában (önálló faktor- létrehozási képessége er ősebb, mint Egernek volt). Ezt korábban már mások is jelezték az IKT szektorok vonatkozásában (Rechnitzer—Grosz—Csizmadia 2003). A komplex vizsgálat eredménye értelmében helyzetét azonban már nagymértékben rontja az egyéb aktivitások, társadalom- és városdinamizáló hatások hiánya. Tulaj- donképpen egy rendkívül gyors, amerikai típusú városfejl ődés zajlik Budaörsön, ahol a különféle ipari és kereskedelmi logisztikai területek, termel ői és szolgáltatói szolgáltatói parkok a kedvez ő elérhetőség és egyéb adottságaik révén elvonzzák Budapestről a vállalkozások és munkaer ő egy igen innovatív részét. Ugyanakkor a tradicionális városokra jellemz ő egyéb funkciók, városi javak, (köz)szolgáltatások kiépületlenek (ezek éppen Budapest közelsége miatt valószín űleg hosszabb távon is kiformálatlanok maradnak). Mindez a városszerkezetben és a városképben, de la- kossága dinamizmusában is egyértelm űen megmutatkozik. Budaörs globalizációs szintjét, globális gazdaságban betöltött egyedi hazai helyzetét és ebből adódó szerepköreit a közeljöv őben csak Szombathelynek, Gödöll őnek, Szentendrének, Székesfehérvárnak és Egernek van esélye megközelíteni. Ez szintén az ő speciális helyzetükb ől adódik, egy részük ugyancsak Budapest, illetve a nyugati határszél közelségéb ől profitál, amelyet a nemzetközi vállalkozások, valamint a kultúra, a művészetek és a fels őoktatás erőteljes nemzetközi beágyazottsága, kapcsolatterem- tési lehetőségei egészítenek ki. A közvetlen hatásokat mér ő mutatók eredménye sze- rint a globalizálódó városcsoport viszonylag homogén és kiterjedtebb, mint a széle- sebb hatásokat figyelembe vev ő elemzésben. Területi elrendez ődésük tekintetében egy jóval erőteljesebb Budapest környéki koncentráció és észak-dunántúli felülrepre- zentáltság rajzolódik ki (1. táblázat). Elsősorban az itt elhelyezked ő kis- és közép- városok képesek a globális gazdaság adaptálására, szélesebb kör ű integrálására, amely felhívja a figyelmet a globális gazdaság egyértelm ű, szűk területiségére, és az ebb ől adódó településhálózati egyenl őtlenségek növekedésére. A következő két, a globális gazdaság meghatározó jelenlétével jellemezhet ő vá- roskategória viszont sokkal sz űkebb, mint a komplex vizsgálatban. Ezek is egyér- telműen dunántúli és Budapest környéki többség űek, és ínkább kisvárosok, amelyek egyfajta bels ő globalizációs gyűrűt alkotnak. A Dunántúlon f őként a Balaton és a nyugati határ távolabbi körzetében helyezkednek el, míg Budapest dunántúli olda- lán helyezkedik el, s a globális gazdaság befogadásában dinamikusabbak. A f őváros alföldi oldalán, pedig jellegében az ahhoz felzárkózni igyekv ők övezik; ez utóbbiak a regionális nagyvárosok környezetében is jellemz ők. Bennük a globális gazdaság- hoz kapcsolódó infrastruktúrák, folyamatok és gazdasági aktivitások kifejezetten támogatják a fejl ődési folyamatokat és a pozitív irányú társadalmi-gazdasági átala- kulást, amely a városversenyben elért sikerük záloga (1. táblázat). Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. év f. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 79 1. TÁBLÁZAT Az egyes globalizációs várostípusokhoz tartozó 10-100 ezer fős városok (1 oszlop: komplex vizsgálat; 2. oszlop: sz űkített vizsgálat összesített eredményei) (Cities of 10-100 Inhabitants of Global City Types) Globális goslosághoz ,,,,,,,,s 8,,,,,.ág, „..,,,,d, Globális gardaság GlobolisálÓdók Globális gardaág dinoodulha relsárkóoSk hatásaiból kinoursda Eger Buda On Salgótarján Százhalombatta Sárospatak KeszthelyTonflind Ilhlmezövásáthely IBM Szcgldlom Vaszpréln Szombalbely Ccildórnbik Zalaegerszeg Bonyhád Gynnicó Medbcreny Békés Albertina Pasoó SmosbaMely GC.1116 Sárvár ÉN Szigetvár Celld Ondik Veresegyház MOlészalka Gyál Ny irha. Szakadni Szentendre ...s Sárcár Sátoraljaújholy lásd. eny Szeghalmi Vess es Dobos Kord ö Székesfebórnir Saekmfeb én. Ild.y, end Mnasmegy.w óvár Kapuváz Domb óvár Oroazday Koma. Sárhomód Ki. anla Zalaegerszeg Ego Nagykanizsa Donog Szarvas Nagyk O. Vccds Kapuvár Sznalhakm Sarkad Sopron Dunakeszi lászbertny GyOngy Os dali:dalt. ['Feel God Meaöberány Bálonyidanye Hajdúnánás Eutergorn Vidor Cm Tata Nagykanizsa Flajdúszoboszló Tapolca Makó Kisk őr. Abony Mazötúr Paks Vác Mauormagyadvár Hatvan Hódmedvásárhely Hajd ilaroboszl ó Siklós Hagyd ád Pilis Várpalota Tiszaújváros Tisza újváros Baladagyannat RliavOrösrfr ...vár Kazi nebarcikaFót Szer.. Sarkad Gyondend ótl Sidok Szolnok Baja Balassagyannat Barcs Balaton( éred Nagykör. Szigdv ár Balmonnviros Edelény Kaposvár Duna újváros Ibmaújváros Baja Ajka Monor Hajdúnánás Gyula Lajosmidc Balinaz újvápa Komárom Esztergan Tatabá nya Mohács Százbakmbatia Marsall' Kiskunmajd Barcs Tiszafoklvár lajounizse Balaton...I Salgótarján Mór Tolna Tapolca Bon. ád Nydatm Szarva. Sajószmiddr Hajt! úlddh 4/ Békéscsaba Ra Csorna V.:rideg. ás Kiskör. Etladny Kalocsa Hajdúhadház Újfeldnó Vác SrigenzenOnikl ós Dunabaradli C.. Bicska Nagyába Mcz őkélvesd újfeldno ~ád.. Szolnok Budakeszi Mohács Rafiáz Bemityáríjfalu Vámakna nyál Haja... non Sajósztoipéter Gdablió GOd Szer.. Sziget...amik. Heves Orosháza Torföldvár GyOngyös Bicska Mezókövesd Pornát hol Alany Kószeg Sopron Kazincbarcika PáSIAA Pé. I Nis Kewthely Békéscsaba Nagyatád Buda.. Ózd Allmlima Szentendre Dunahamszli Gyula Kiskunhalas Békés Szigmbalorn Tatabánya Kalocsa Pápa Medd r Cegléd Suta. Ild Marcali Kiskunfélegybád Phspnklardny Papa Siófok Oroslád Gyomot Kiskunl éleayh áza Kaposv ár Szent. INszakeeske Kiskun.. Mór Pilie.Osvár Karcag Nagyk ám Paks Dang TMOkszninniklós Ormai ány Tata Cegléd Tissamsvári öld Komárom Csongrád Gyomaendrod Sárbogánl Kósza, Hatvan Nagykállo Tisza( Urad Tolna Monor Tozavasv áfi Dunakeszi Hadd..., Karcag KisújszálLis Bert. óújfalu Kamut Sátor.. újhely Kisvárda Hajd úböszönnény Sikló. ToMkszentrnikl Os orra PhspOklarlány Bátcoylerenye Csongr ád Ajka Fle. Kisújszállás Kiskunraja Makó 15azak éeske Szemes Sárospatak Nagyk Mló Dabas Forrás: Saját szerkesztés. E két és a globális gazdaság hatásaiból kimaradó városok csoportja közé egy lét- számában újfent jelentős (a komplex vizsgálat hasonló csoportjánál jóval szélesebb, több mint 50 tagú), a globális gazdaságot egyel őre integrálni nehezen tudó, vagy nem akaró, stagnáló városhalmaz ékel ődik. Földrajzi koncentrációjuk kett ős: egy- részt a teljes Alföldet körberajzolják, másrészt a Dunántúl bels ő és külső perifériáin helyezkednek el. Különösebb dinamikát nem mutatnak a globális gazdasággal Ősz- szefüggésben, de leszakadásuk vagy elzárkózásuk sem jellemz ő, egyszerűen moz- dulatlanok, mint ahol képletesen megállt az id ő, amelyek az innováció és a felzár- kózás elemeit, infrastruktúráját csak igen nehezen képesek befogadni. E csoporthoz hasonlóan az elzárkózók tábora is némileg szélesebb, és többszörösen tagolt is, mint az Összetett vizsgálatban. Soraik között sok a szakadás, amely a hátrányos helyzetek egymásra halmozódásából fakad. Általános fejlettségükben elmaradottnak tekinthe- tők, de a globális gazdaság megjelenése és hatásainak befogadása tekintetében is egyértelmű leszakadásuk. Az Alföld bels ő területein és északon, Miskolc, Nyíregy- Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 80 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 háza és Debrecen körzetében, valamint Békés megyében csoportosulnak, míg a Dunántúlon csak Várpalota és Komló került e kategóriába. Összegzés A magyarországi térségek és települések globális gazdasághoz történ ő kötődésé- nek foka leginkább a nagytérségi elhelyezkedést ől és a területi összetartozástól függ, mint arra már mások is felhívták a figyelmet (Enyedi 2000, 2003; Beluszky et al. 2002). Ugyanakkor más jellemz őktől egyre inkább függetlenedni látszik, köztük olyanoktól is, amelyekr ől azt gondolnánk, hogy biztosan komoly szerepet játszanak a globális kötődésben: ilyenek pl. a területi-települési jelleg, a népességszám, a funkciók, a településhierarchiában elfoglalt hely vagy a korábbi id őszakokra jellemz ő fejlődési dinamika. A területi összefüggés a leger ősebbnek és legkiterjedtebbnek a Győr—Dunaújváros—Gödöll ő—Vác—Győr közötti zónában mutatkozik (beleértve Bu- dapest). Itt a helyi területi-települési fejl ődést erőteljesen alakítják a nagy nemzetközi társadalmi-gazdasági fejl ődési tendenciák és folyamatok (Molnár 2004). Mindemellett is a globális gazdaság hatásai csak egyfajta sz űk 'települési területi- ség' mentén érvényesülnek igazán közvetlenül, mely során a városkörnyék kett ős irányba válik szét (Molnár 2005). A központban és az elérés alapján legközelebbi településekben a mennyiségi és min őségi globalizációs hatások összegz ődnek. Ez segíti a településhatárok oldódását, a 'várostérséggé' egységesedést. Megnyilvánul a hálózatossá, többcélúvá váló településközi társadalmi-gazdasági kapcsolatok kiterjedésében, valamint a falusi-városi életmód különbségeinek enyhülésében is. A távolabbi városkörnyék ellenben kiszolgáltatottabbá vált, részben azért, mert a városok képesek — ha nem is minden elemében tudatosan — a válságot a tágabb környékükre hárítani. Sorsukat a globális gazdaság terjedése ellentételezve könnyíti a fenntarthatóságra épül ő lokalizáció áttételes feler ősítésével. Jellemz ő a piacgazda- sági átmenet és az agrárium kedvez őtlen változásai periferizálódás során történ ő halmozódása, közte bizonyos társadalmi csoportok szegregálódása. A globális gazdaság kis- és középvárosi integrációját a regionális elhelyezkedés mellett els ősorban a nagyvárosi agglomerációs hatások, a kiemelked ő idegenfor- galmi vonzerők, a kedvező elérési és infrastrukturális feltételek és a hálózati part- nerségek befolyásolják. További er ős meghatározói: hatékony nagyvállalatok, ki- emelt létesítmények, vagyontárgyak, térségszervez ő erő, igazgatási többletfunkciók, fejlett szolgáltatások. Ezek közül több is jellemz ő a globalizálódó és a globális gazdaság dinamizálta városcsoportokra, míg a globális gazdaságtól leszakadók és a hatásaiból kimaradók esetében egyik se igazán. El őzőekben számottev ő és jól kö- rülhatárolható a globális gazdaság jelenléte, amely fejl ődésükre — ellentmondásaik ellenére — jótékony hatással van. Utóbbiakban a globális gazdaság hatásai nem jelen- tősek, a helyi gazdaság és társadalom kapcsolódása gyenge, a szolgáltatások hiányo- sak, a helyi kezdeményezések, együttm űködések kevéssé aktívak. Kisebb részük esetében akár kívánatosnak is tűnik a távol(ság)tartás (alvóvárosok), de zömében inkább kényszerűség a távolmaradás (rurális térségek, bels ő és külső perifériák). Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 81 Jegyzetek A beszállítói, kereskedelmi, együttm űködési és egyéb tevékenységek szempontjából a globális gazda- sághoz leginkább köt ődő 500 millió Ft-ot meghaladó árbevétel ű , legalább 100 főt foglalkoztató társas vállalkozások összes társas vállalkozás közti aránya. 2 A gazdasági tevékenységek a szervezetben meglév ő tudás intenzitása és az egyes szektorokban m űködő cégek stratégiája alapján tudás alapú, tudás intenzív és kevésbé tudás intenzív tevékenységekre osztha- tók. A tudás alapú iparágak közé tartoznak az IKT szektorok (IKT termelés, telekommunikáció, IKT szolgáltatások), a tudást létrehozó, közvetít ő és szerkeszt ő iparágak és a digitális tartalom iparágak. Tudásintenzív íparágak a high-tech és közepesen high-tech iparágak, továbbá a tudásintenzív szolgál- tatások. A globális gazdaság egyik f ő meghatározójának ez utóbbiak terjedését tartom, növekv ő szere- püket a GDP-termelésben és a lokális gazdaságok globalizálásában. 3 A területi különbségeket és a városhálózat tagolódását az IKT szektor vonatkozásában többek között Nagy G. (2000); Rechnitzer-Grosz-Csizmadia (2003) és Dőry-Ponácz (2003) vizsgálta Magyarorszá- gon. Azóta azonban megváltozott a tevékenységek ágazati besorolása (TEÁOR), és tovább szegmen- tálták az e-gazdaságot és az azt meghatározó IKT szektort. Vizsgálataim során a hivatalos OECD és ENSZ besorolásokon alapuló legújabb besorolási rendszerek elemeit is alkalmaztam. 1KT termelés (TEÁOR 2003): irodagép-, számítógép-, készülékgyártás (3001, 3002), kábelgy. (3130), elektronikai alkatrészgy. (3210), híradás-technikai ipari termék- és fogyasztási cikk gyártás (3220, 3230), mérő m űszer gy. (3320), ipari folyamatirányítási rendszer gy. (3330), fényképészeti eszközgy. (3340) és óragy. (3350). Pénzügyi szolgáltatás: jegybanki tevékenység (6511), egyéb monetáris köz- vetítés (6512), pénzügyi lízing (6521), egyéb hitelnyújtás (6522), egyéb pénzügyi közvetítés (6523), élet- és nem életbiztosítás (6601, 6603), pénz-, t ő kepiaci szab. (6711), értékpapír-ügynöki tev. (6712), egyéb pénzügyi kiegészít ő tev. (6713), biztosítást, nyugdíjalapot kiegészít ő tev. (6720), ingatlanügyle- tek (7011, 7012, 7031). Gazdasági tevékenységet segít ő szolgáltatás: jogi, számviteli, adószakért ői tev. (7411, 7412), piac- és közvélemény-kutatás (7413), üzletviteli tanácsadás (7414), mérnöki tev. (7420), műszaki vizsg. (7430), hirdetés (7440), munkaer ő-közvetítés (7450), fényképészet (7481), titkári, fordítói tev. (7485), telefoninformáció (7486) és egyéb gazdasági szolgáltatás (7487). A vizsgálatba a hipermarketek (Auchan, Cora, Metro, Tesco, Interspar), a jelent ősebb S-marketek, szupermarketek és egyéb, f őképp élelmiszerkereskedelmi láncok (Match, Spar, Lidl, Penny Market, Kaiser's, Billa, Tesco, Plus, Interfruct, Family Frost) kerültek bele darabszám alapján (leltárszer űen). Továbbá a drogériák-parfümériák (Rossmann, DM), a cip ő diszkontok (Humanic, Deichmann), a plazák és McDonald's-ek, az épít őanyag, barkács, lakberendezési és kertészeti termékforgalmazók (Praktiker, Obi, Bricostore, Raab Karcher, Baumax, Ikea, Kika, TTL), valamint az elektronikai, fotó- ipari cikkeket terjeszt ők (Media Markt, Electroworld, Euronics, Photohall). Hasonló vizsgálattal Nagy E. (2000) a kereskedelem globális-lokális kapcsolódását mutatta be. 6 IKT szolgáltatás (TEÁOR 2003): számítógép, szoftver nagykereskedelme (5184), egyé irodagép-, bútor nagyker. (5185), egyéb elektronikai alkatrész nagyker. (5186), irodagép, számítógép kölcsönzés (7133), hardver szaktanácsadás (7210), szoftver-kiadás (7221), egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás (7222), adatfeldolgozás (7230), adatbázis-tevékenység, on-line kiadás (7240), irodagép-, számítógép- jav. (7250) és egyéb számítástechnikai tev. (7260). Telekommunikáció: távközlés (6420); K+F: mű - szaki kutatás, fejlesztés (7310) és humán kutatás, fejl. (7320); felső- és feln őtt-oktatás: felsőoktatás (8030) és máshová nem sorolt feln őtt- és egyéb okt. (8042). Digitális tartalom iparágak: hangfelvétel- kiadás (2214), hang-, videofelvétel-, adathordozó-sokszorosítás (2231, 2232, 2233), film-, video- gyártás és terjesztés (9211, 9212), mozgóképvetítés (9213) és rádió-televízió m ű sorszolgáltatás (9220). High-tech iparágak: légi, űrjárm ű gy., javítás (3530), gyógyszerkészítmény (2442) és orvosi mű szer gy. (3310). 7 20 ezer Ft-ot meghaladó SZJA-támogatású civil szervezetek aránya az összes civil szervezet közül (2004-ben felajánlott SZJA I% alapján). 8 Az osztályozási módszer nagyobb hasonló csoportokat hoz létre, míg a Benett-eljárás ugyan részlete- sebb végeredményt ad, azonban bizonyos mutatók szerint sok egyforma eredmény ű városhoz azonos pontszámot rendel, míg más mutatók esetében teljes a pontsorrend, így az el őző mutatók kisebb súlyo- zással vesznek részt a végeredmény kialakításában. A korreláció mértékét sem veszi figyelembe, ezért azt utólag mértük. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. 82 Molnár Balázs TÉT XX. évf. 2006 s4 Irodalom A.T. Kearney/Foreign Policy. 2001-2006. november-december. Beaverstock, J.V.—Smith, R.G.—Taylor, P.J. (1999) A Roster of World Cities. — Cities. 16.445-458. o. Beaverstock, J.—Smith, R.G.—Taylor, P.J.—Walker, D.—Lorimer, H. (2000) globalization and world cities: some measurement methodologies. — Applied Geography. 1.43. o. Beluszky P. (1999) Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs. Beluszky P. (2001) Magyarország térszerkezete és településhálózata. — Beluszky P.—Kovács Z.—Olessák D. (szerk.) A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Ceba Kiadó, Budapest. 26-54. o. Beluszky P.—Enyedi Gy.—Frisnyák S.—Hajdú Z.—Horváth Gy.—Pálné Kovács I.—Sz. Kukorelli I. (2002) Táj, település, régió. MTA TK, Kossuth Kiadó, Budapest. 512 o. Castells, M. (1993) European Cities, the Informational Society, and the Global Economy. — Journal of Economic and Social Geography. 4.247-257. o. Dő ry T.—Ponácz Gy.M. (2003) Az infokommunikációs ágazatok szerepe és súlya a magyar városháló- zatban. — Tér és Társadalom. 3. 165-181. o. Enyedi Gy. (2000) Globalizáció és a magyar területi fejl ődés. — Tér és Társadalom. 1. 1-10. o. Enyedi Gy. (2001) A nagyvárosi régiók és a globális gazdaság. — Comitatus. 7-8.7-19. o. Enyedi Gy. (2003) Városi világ — Városfejl ődés a globalizáció korában. Habilitációs El őadások. PTE. Pécs. Erdősi F. (2003) Globalizáció és a világvárosok által uralt tér. I-II. — Tér és Társadalom. 3; 4.1-27. o.; 1-16. o. Hall, P. (2003) Growing the European Urban System. — ICS Working Paper. 3. ICS. London. Hall, P. (2000) Megacities, World Cities and Global Cities. — Megacities Lecture. Megacities Foundation, Amsterdam. Izsák É. (2004) A városfejlődés természeti és társadalmi tényez ői. Budapest és környéke. Napvilág, Budapest. 178 o. Knox, P.L.—Taylor, P.J. (eds.) (1995) World Cities in a World System. Cambridge University Press, Cambridge. Kőszegfalvi Gy. (2004) Magyarország településrendszere. Történelmi vázlat településrendszerünkr ől. Alexandra Kiadó, Pécs. 158 o. Lo, F.-C.—Yeung, Y.-M. (eds.) (1998) Globalization and the World of Large Cities. UN University Press, Tokyo, New York, Paris. 37-75. o. Molnár B. (2004) A multinacionális cégek letelepedésének hatása a települések fejl ődésére a Közép- Dunántúli Régióban. Fiatal Regionalisták Országos Konferenciája. Konferenciakötet CD-ROM. MTA RKK NYUTI, Győr. Molnár B. (2005) A globális gazdaság hatásai a települések fejl ődésére a közép-dunántúli régióban. 4.17-31. o. —Comitaus. Nagy E. (2000) Globális stratégiák és lokális válaszok a kiskereskedelemben. — Horváth—Rechnitzer (szerk.) Magyarország területi folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs. 354-373. o. Nagy G. (2000) Az információs ágazatok területisége — oldja-e a kínálati piac az öröklött területi egyenl őt- lenségeket? — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs. 314-334. o. Rechnitzer J. (2004) A városhálózat és a régiók formálódása. — Magyar Tudomány. 9.978-990. o. Rechnitzer J.—Grosz A.—Csizmadia Z. (2003) A magyar városhálózat tagozódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezeredfordulón. — Tér és Társadalom. 3.145-163. o. Sassen, S. (1991) The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton University Press, Princeton. Sassen, S. (1998) Globalization and Its Discontents: Essays on the New Mobility of People and Money. The New Press, New York. Smith, D.A.—Timberlake, M. (1995) Conceptualising and mapping the structure of the world's city system. — Urban Studies. 32. 287-302. o. Szirmai, V. (et al.) (2003) The City and its Environment: Competition and/or Co-operation? (A Hungarian case study). — Discussion Papers. 41.33 o. Taylor, P.J. (2000) World Cities and Territorial States under Conditions of Contemporary Globalization. — Political Geography. 19.5-32. o. Taylor, P.J. (2004) World City Network: A Global Urban Analysis. Routledge, London. Taylor, P.J.—Walker, D.R.F. (2000) World Cities: A First Multivariate Analysis of their Service Complexies. — GaWC Research Bulletin. 13. Tímár J.—Velkey G. (szerk.) (2003) Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK ATI — MTA TK, Békés- csaba—Budapest. Molnár Balázs : A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 67-83. p. TÉT XX. évf. 2006 s4 A magyarországi kis- és középvárosok ... 83 GLOBALIZATIONING TYPES OF THE HUNGARIAN SMALL AND MEDIUM SIZED CITIES BALÁZS MOLNÁR From the late 1990s Hungary is falling into line with most globalised countires step by step. First of all it depends on the more and more stronger connections of the local economy to the global economy, which take effect to the developping opportunities of the cities and its sorroundings. The global economy and its socio-economic effects have got nowadays more significant intluences to the developmnet of the small and medium sized cities and its sorroundings, not juss to the global ones. In this essay I'd like to show the globalizationing types of small and medium sized cities in Hungary describing their groups.