Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 1: 109-145

GYORS TÉNYKÉP
VÁROSFELÚJÍTÁS PÉCS ÉS GY ŐR TÖRTÉNELMI
BELVÁROSÁBAN
(Urban Renewal in the Historic City Centre of Pécs and Gy őr)

JANKÓ FERENC

Kulcsszavak:
városfelújítás m űemlékvédelem történelmi városrészek Pécs Gy őr

A tanulmány a két dunántúli nagyváros példáján mutatja be a történelmi városfelújítás főbb múltbeli
eseményeit, eredményeit, a történelmi belvárosok jelenbeli helyzetét, mind napjaink városfejl ődési
folyamataiban, mind a városok életében betöltött szerepük szerint. A szerz ő fő megállapítása, hogy a
történelmi belvárosok megújítása egyfel ől a rendszerváltozást megelőző m űemlékvédelmi munkák által
kijelölt iránytól meghatározott, másfel ől a helyi önkormányzatok szerepvállalásától — els ősorban felsőbb
kormányzati szintek által determinált — lehet őségeitől függ. A történelmi városrészek felújításának
folyamata mindenképpen (kormányzati) újragondolást igényel, illetve a szerepl ők együttm űködését, a
források és eszközök koncentrálását, amely hozzájárulhat a m űemlékek, illetve az épített örökség ver-
senyképességéhez, mind a lakó-, mind a gazdasági funkciók tekintetében. Több konfliktus feloldásra vár
tehát, így az, hogy látszólag csak az új építés ű épületek hoznak megújulást a történelmi belvárosokba,
illetve a m űemlékek szociális bérház funkciója. Mindezek ugyanis már rövidtávon is fenntarthatatlanná
tehetik a „történelmi városrész"-t.

Bevezetés
A városföldrajzi, városszociológiai szakirodalomban a bels ő városrészekre a
nyolcvanas évek végén irányult nagyobb figyelem, mindez talán a megkezd ődő
budapesti városrehabilitációs akcióknak volt köszönhet ő. A történelmi városmagok,
városrészek konzerválása, restaurálása stb., egyszóval felújítása els ősorban a mű-
emlékvédelem sajátja volt, amely sajátos szervezeti-szakmai helyet foglalt, s foglal
el ma is az építésügy és a kulturális örökségvédelem szakterülete között, jóllehet a
főszerepet már az önkormányzatok játsszák.
A fentiek miatt els ősorban műemlékvédelmi, városépítési szaklapokban olvasha-
tunk a történelmi városrészekről, jelen dolgozat más szakterületek, konkrétan a
városföldrajz növekv ő érdekl ődésének egy „anyagiasulása" is kíván lenni. Az egy-
oldalú műemlékvédelmi, építészeti szempont hangsúlyossága mellett, a társadalmi
és gazdasági jelenségek, következmények figyelembe vétele inkább csak járulékosan
kapcsolódott a műemléki városfelújításhoz, főképpen, amíg az az egyes védend ő
épületek szintjén munkálkodott. A m űemlékvédelem lassan jutott el a területi véde-
lem problematikájáig, aminek egyik mérföldköve volt a műemléki jelentőségű terü-
letek2 (MJT) kijelölése az 1960-as évek közepén. Mindez természetesen Pécs és
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
110 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

Győr belvárosát is érintette. Dolgozatomban els ősorban erre a két területre, város-
részre szeretnék koncentrálni — empirikus adatgy űjtéseim is ezt teszik lehet ővé —,
azonban nem kívánom szem el ől téveszteni a városok más történelmi jelz ővel illet-
hető városnegyedeit sem 3. Ugyanis ma már a műemlékvédelem körei nemcsak
időben, hanem területileg is b ővülnek, így többen felhívják a figyelmet a települési
karakter vagy jellegvédelem fontosságára, aminek egyik viszonylag új eszköze a
helyi értékvédelem jogi kategóriája (Lővei—Somorjay 2003; Magyar—Péter 2003;
Máté 2001; Rácz 2001; Román 1973; 1983; 1984a).

A városfelújítás múltja Pécsett és Gy őrben

Pécs településhálózati szerepköreib ől, a városhierarchiában elfoglalt helyzetéb ől
adódóan természetesen nem az egyébként országosan legnagyobb terület ű, műem-
lékileg védett terület, a belváros fejlesztésére, helyreállítására koncentrálta pénzesz-
közeit. Ezen a téren kisebb városképjavító beavatkozásokra futotta, sortatarozásra a
Ferencesek utcájában, illetve a székesegyház és a dzsámi helyreállítása kezd ődhe-
tett meg. A város stratégiailag is fontos iparágak központja lett, s ennek is köszön-
hető, hogy több tízezres nagyságrendben kellett új lakásokat építenie. Az el őbbiek-
ben elmondottak alapján sejthet ő az is, hogy Pécs új városközpont építésére is töre-
kedett, amit a belvárostól délre fekv ő helyen képzeltek el. A városfejlesztési priori-
tások ellenére már a hatvanas évek elején felmérések készültek a belvárosban, majd
az évtized végén a részletes rendezési terv is megszületett.
A hetvenes években nagy er őket koncentráltak a város római kori, kora középkori
és török kori építészeti értékeinek vizsgálatára, feltárására, de szintén nagy er őket
kellett mozgósítani a város alatti pincerendszer feltárásához és folyamatos állag-
megóvási munkáihoz. 1981-re új RRT készült, amely már részletes helyreállítási
stratégiát dolgozott ki a belvárosra, amelynek alapját az Egerben kifejlesztett tömb-
rekonstrukciós módszer jelentette. A helyreállítás akcióterületeit a városi tanács és az
RRT közösen határozta meg, amelyek esetében komplex „tömbhasznosítási" tanul-
mányterv készült. Építészeti körökben nagy visszhangot váltott ki az Elefántos tömb
helyreállítása, amely az els ő volt a sorban. A további munka azonban nagy akadá-
lyokba ütközött a váltólakás-hiányok és a magántulajdonú házak következtében.
Talán az MIT nagysága miatt, annak területén nem érvényesítettek egységes
szemléletet a várostervez ők. A legértékesebb épületállományú északnyugati szek-
tort közösségi funkciókra szánták, így számos múzeum nyílt a felújított m űemlé-
kekben, s a várfalak kiszabadítása és helyreállítása is leginkább ebben a városrész-
ben indult meg. Az északkeleti negyed és főképpen a déli területek épületállományát
már értéktelenebbnek ítélték, így azokat nagyobb fokú átépítésre tervezték. Ezekben a
részekben már a rendszerváltozás el őtt több foghíjbeépítés történt a magánt őke kez-
deményezésére (Bálint 1968; Buzánszky—Bajta 1982; Kistelegdi 1982, 1986; Kriszt
1967, 1970; Piti 1987; Sedlmayrné Beck 1984; Varga 1984).
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 111

Győr ékes példája a m űemlékvédelem és az építésügy konfliktusának, a történeti
és nem történeti településrendezés egyidej ű, egymás melletti tevékenységének
(Winkler 1983). A győri MJT-t ugyanis minden bizonnyal el őrelátó módon jelölték
ki, s aztán sok helyütt egészen a határáig lebontották az avultnak, értéktelennek
kikiáltott épületeket, így az MJT határából éles városképi választóvonal is vált,
holott korábban szervesen kapcsolódtak a belvároshoz a délebbre található városré-
szek. De történtek indokolatlan bontások a védett területen belül is. Gy őrött érvé-
nyesült az a sokáig ható szemlélet, amely a 19. század végének építészeti emlékeit
„tagadta", értéktelennek, bontani valónak tartotta. Az ötvenes—hatvanas években a
történelmi városmagot, mint egy túlzsúfolt, túlterhelt, városközponti szerepkörökre
alkalmatlan városrészt kezelték, s gondjait a déli peremén vezetett, széles f őforgal-
mi út megvalósításával, az intézmények egy részének kitelepítésével, illetve Pécs-
hez hasonlóan a délről csatlakozó területen új városközpont építésével kívánták
megoldani. A belváros ügye kimondottan háttérbe szorult: korszer űsítése csak ele-
gendő váltólakás rendelkezésre állása esetén indulhatott meg.
A tervez ők érzékelték, hogy a területen dönt ően alacsony státuszú lakosság lakik,
hasonló színvonalú lakásállományban, ezért célul t űzték ki az udvari szárnyak,
hozzáépítések bontását, a földszinti egészségtelen, nedves lakások üzleti célokra való
felhasználását. Az ötvenes években azonban csupán egyedi épület-helyreállítások
történtek, a hatvanas évek sortatarozásának hatásai pedig hamar eltünedeztek. A het-
venes évektől pozitív irányú változások kezd ődtek. 1970-ben elkészült a műemléki
rekonstrukciós terv, megszületett a „gyalogos-belváros" koncepció, s a lakóházak
felújítására is egyre több pénz jutott. Id őközben az MJT déli határán megépült a for-
galmi út keleti szakasza, ami mellett tizenegy szintes magasházak épültek, a nyugati
szakasz viszont sohasem készült el. Majd egykori földszintes házak helyén és a meg-
maradtak szomszédságában kiemelkedett a földb ől a monumentális színház épülete is
(Acél 1985; Aczél—Lombár 1982; Fátay 1962, 1967; Kriszt 1967, 1970, 1976, 1985;
Peschka 1983; Román 1984b; Sedlmayrné Beck 1984; Varga 1982; Winkler 2004).
A nyolcvanas években már tervszer ű stratégia alapján folyt a belváros nyugati ré-
szének revitalizációja, rehabilitációja. Gy őrött is alkalmazták a tömbrehabilitációt: a
városfelújítást tömbökre összpontosították, számos tömbbels őt felnyitottak, az ud-
vari szárnyak némelyikét lebontották. A lakásokat is a lehet ő legkorszerűbb módon
alakították ki, az esetleges megsz űnéseket tetőtér beépítésekkel ellensúlyozták. Az
évtized végére ennek a munkának elismeréséül Sopronhoz hasonlóan Gy őr is mű-
emlékvédelmi Európa díjat kapott (1989). A rendszerváltozás után a felújítások
megtorpantak, a színház körüli földszintes negyedek is megmaradtak, bontásukra
már nem futotta. Itt már a magáner ős megújulás hozott — ám korántsem oly draszti-
kus — változást (Kubinszky 1987; Varga 1986, 1990; Winkler 1987, 1996, 2004).
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

112 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

1. ÁBRA
Pécs történelmi belváros épületeinek építési ideje, 2005
(BuildingPperiod of Houses in the Historic City Centre of Pécs, 2005)

Jelmagyarázat: a: —1800 b: 1800-1930 c: 1930-1945 d: 1945-1990 e: 1990—

Forrás: Saját adatok.

Városfelújítás a jelenben

Pécs és Gy őr — hasonlóan sok más magyar és külföldi városhoz — jellegzetes to-
pográfiai alap-szerkezettel bír: viszonylag kompakt várostest, amelynek északnyu-
gati sarkában, felében volt a bels ő védmű, a pécsi Püspökvár, illetve a gy őri vár a
Káptalan dombon. Ez esetünkben abból a szempontból lényeges, hogy jelent ősen
determinálta — mint ahogy fentebb részleteztem — a felújítások területi koncentrálá-
sát, továbbá a funkcionális hasznosítás alakulását is. Az I. és 2. ábra alapján látható,
hogy az épületállomány változásának területi jellege is hasonló mintázatot ölt
mindkét városban, egy lényeges különbséggel. Az 1945 után épített házak Gy őrben
az MJT-t, Pécsett viszont nagyjából az északnyugati szektort határolják övszer űen.
Vagyis Pécsen a már a rendszerváltozás el őtt elhatározott tervez ői szándék szerint
folyik tovább a most már spontán(abb) városmegújítás, els ősorban a magántőke
által irányítottan, ugyanis a történelmi belvárosban alig maradt néhány lakóház,
illetve lakás önkormányzati tulajdonban. Ez számos kérdést felvet, illetve konflik-
tust gerjeszt. Pécs városfejlesztési, illetve -rendezési dokumentumai, de legutóbb az
Európai Kulturális F ővárosa 2010 (EKF) pályázatra készített anyag is felhívja a
figyelmet a magáner ős városmegújítás visszásságaira, indokolatlan bontásaira, a
városképet erodáló, atomizáló tevékenységére. Az EKF pályázatban ezért is hang-
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 113

súlyos a kulturális városfejlesztés koncepciójának, illetve egy új m űemlék-
gondozási modellnek a kidolgozása, amelyben egyrészt a helyi védelem eszközének
az erősítésére, másfel ől a műemlékvédelem és az építész szakma kívánatos jobb
együttműködésére hívják fel a figyelmet.
2. ÁBRA
Győr történelmi belváros épületeinek építési ideje, 2004
(Building Period of Houses in the Historic City Centre of Gy őr, 2004)

Jelmagyarázat: a: —1800 b: 1800-1930 c: 1930-1945 d: 1945-1990 e: 1990— f: MJT határa
Forrás: Saját adatok.
1. TÁBLÁZAT
Pécs belvárosi lakóházainak állapota, védettség és tulajdonos szerint, 2005 (%)
(Condition of Dwelling Houses after Protection and Owner in the City Centre of Pécs,
2005, %)
Műemlék Nem-m űemlék Önkormányzati Magán,
(67) (451) (25) vegyes (493)
Újszerű 17,9 20,4 16,0 20,3
Jó 38,8 47,9 32,0 47,5
Enyhén sérült 34,3 26,2 32,0 27,0
Közepesen sérült 9,0 4,7 20,0 4,5
Erősen sérült 0,0 0,9 0,0 0,8
Romos 0,0 0,0 0,0 0,0
Forrás: Saját adatok.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
114 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

Győrben szintén elmondható, hogy a magánt őke folytatta azt, amit a közösségi
tervezés korábban el őirányzott, illetve Gy őrben hangsúlyosan el is kezdett, gondol-
junk csak a MJT déli határára, ahol el őbb panelházak, majd posztmodern társashá-
zak épültek, már a rendszerváltozás környékén. Lényeges különbség még Péccsel
szemben, hogy Gy ő rben az önkormányzat nem vonult ki a történelmi belváros
megújításából, abban azáltal is tevékeny szerepet vállal, hogy a mintegy 146 m űem-
lék lakóházból 93 van tisztán városi kézben 4. Mindez az épületállomány állagának
megoszlásában is tükröz ődik (1. és 2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
Győr belvárosi lakóházainak állapota, védettség és tulajdonos szerint, 2004 (%)
(Condition of Dwelling Houses after Protection and Owner in the City Centre of Gy őr,
2004, %)
Műemlék Nem-m űemlék Önkormányzati Magán,
(146) (313) (111) vegyes (348)
Újszerű 18,5 18,8 21,6 17,8
Jó 39,0 41,2 32,4 43,1
Enyhén sérült 30,8 32,6 31,5 32,2
Közepesen sérült 10,3 5,8 10,8 6,0
Erősen sérült 1,4 1,0 1,8 0,9
Romos 0,0 0,6 1,8 0,0
Forrás: Saját adatok.

Pécs esetében megállapítható, hogy a m ű emlék és az önkormányzati tulajdonú
lakóházak állaga összességében kedvez őtlenebb képet mutat. Gy őrben mindkét
felosztást tekintve kedvez őbb a helyzet, több a felújított m űemlék/önkormányzati
lakóház, bár összességében talán ugyanúgy a nem-védett, illetve a magán és vegyes
tulajdonú lakóházak állapota jobb. Gy őrben tehát nagyobb energiákat ölnek a lakó-
házak karbantartására s.
Győ r esetében a tulajdoni viszonyok és a lakóházak állapota alapján — illetve a
2. ábra ismeretében — különböz ő típusú lakóterületeket lehet elkülöníteni (3. ábra).
A térképen I-es számmal jelölt területen szervezett m űemléki felújítások folytak
már 1990-et megel őző en, itt az önkormányzat aktívan viseli ma is a városmegújítás
terheit. A 2-es jel ű részen szintén sok az önkormányzati lakóház, ezek állapota
azonban többnyire felújításra szorul, itt a magánt őke játszik húzó szerepet. A 3-as
terület potenciálisan hanyatló terület panel tömbházakkal, míg a 4-es részen jelen-
leg is magánerő s városrehabilitáció zajlik, a részben az önkormányzat által átadott
területen, mintegy befejezve azt, amit korábban a város elkezdett.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 115

3. ÁBRA
Gy őr történelmi belváros lakóházai tulajdonos és állapot szerint, 2004
(Dwelling Houses after Condition and Owner in the Historic City Centre of Gy őr, 2004)

1111111111

Jelmagyarázat: a: Önkormányzati, újszer ű vagy jó; b: Önkormányzati, sérült; c: Vegyes, új-
szerű vagy jó; d: Vegyes, sérült; e: Magán újszer ű ; f: Magán közepesen sérült vagy rosz-
szabb; 1-4. Jellegzetes városfelújítási területek, magyarázatot lásd a szövegben.
Forrás: Saját adatok.

4. ÁBRA
Vezet ő, értelmiségi foglalkozásúak aránya, Pécs történelmi városrész, 2001 (%)
(Ratio of Managetial and Intellectual Employees, Historic City Centre of Pécs, 2001, %)

200 m
1É
a

11111111111 b
..1
1111111111111Ruu1m

Jelmagyarázat: a: 0-8; b: 8-16; c: 16-24; d: 24-32; e: 32-.40; f: 40 felett; Pécs átlaga: 27,7

Forrás: KSH alapján saját számítás.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
116 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

Társadalmi folyamatok

A történelmi belvárosokban zajló társadalmi folyamatok felderítése az 1990-es és
a 2001-es népszámlálási adatok segítségével történhet. Ezek az adatok pedig azt
mutatják, hogy presztízs Pécs és Gy őr belvárosában lakni, a városi átlaghoz képest
ugyanis magas a fels őfokú végzettség űek, illetve a vezet ő, értelmiségi foglalkozású
lakosság aránya (4. ábra). 1990 óta a pécsi belvárosban számos háztömbben és a
győri városmag szinte teljes területén csökkent az id őskorúak aránya, ám ennek
ellenére jobbára még mindig átlag felett részesednek a lakónépességb ől. A gyer-
mekkorúak aránya viszont szinte mindenhol nagyon alacsony, s a mutatóban bekö-
vetkezett javulás is nagyon kevés tömbben regisztrálható (5. ábra)6.
5. ÁBRA
Időskorúak arányának változása, Győr történelmi városrész, 1990-2001 (%)
(Changing of Aged People's Ratio, Historic City Centre of Gy őr, 1990-2001, %)

200 m ♦É

1111111111

Jelmagyarázat: a: -3 alatt; b: -3-0; c: 0-3; d: 3-6; e: 6-9; f: 9 felett; Gy őr átlaga: 2,4

Forrás: KSH alapján saját számítás.
A lakásállomány néhány mutatóját szemügyre véve megállapítható, hogy még
mindig van feladat a műemlékvédelemben. Számos ház korszer űsítésre várna, a
lakások komfortfokozatát, alapterületét még mindig javítani, növelni kellene, s a
városmagok területe zsúfoltabbnak is mutatkozik. Az egyszobás lakások magas
aránya például gátja lehet a gyermekes családok nagyobb arányú beköltözésének,
illetve helyben maradásának. Ugyan 1990 óta jelent ős javulások következtek be, ám
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 117

ebben szerepet kaphatott a lakások áthasznosítása vagy tényleges lakatlanná válása
is. A győ ri MJT némely mutató alapján különösen jól kiválik környezetéb ől, jelezve a
szűken vett történelmi városrész rosszabb állapotú lakásállományát. Mindez arra is
visszautal, hogy az épületek állapotára vonatkozó korábbi megállapítások némi fenn-
tartásokkal kezelend ő k, mivel az állagot a homlokzatok alapján állapítottuk meg. Ez a
szakmailag sokszor kárhoztatott sortatarozások jelenlétére is utalhat (6. ábra).
6. ÁBRA
Félkomfortos, komfort nélküli, szükség és egyéb lakott lakások aránya,
Gy őr történelmi városrész, 2001 (%)
(Joint Ratio of Populated Dwellings with Semi-comfort, without Comfort and
Emergency Dwellings, Historic City Centre of Gy őr, 2001, %)

200 m
tÉ

a d

1 11111111 b r
ic f

Jelmagyarázat: a: 0-4; b: 4-8; c: 8-12; d: 12-16; e: 16-25; f: 25 felett; Gy őr átlaga: 6,1

Forrás: KSH alapján saját számítás.

Vagyis némileg sarkítva azt mondhatjuk, hogy Pécs és Gy őr történelmi belváro-
sában az időskorúak mellett jelentő s számban élnek magas társadalmi státuszú lako-
sok, akik valószín űleg yuppie-nek vagy dinky-nek bizonyulnak, ugyanis nagyon
kevés a gyerek, hiszen a nagyobb létszámú családok jelenlétének a kisebb lakások
sem kedveznek. Ugyanakkor a lakásmin őség mutatók, s Gy őrben az önkormányzati
bérlakások jelenléte figyelmeztetnek, hogy még mindig jelen van egy alacsony
státuszú — részben id ő s — lakosság is. A lakásnagyság — mint a magasabb státuszú,
gyermekes családok beköltözésének befolyásolója — tekintetében pedig arra kell
felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a m űemlékeket nem korszer űsítik úgy, hogy
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
118 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

lakásösszevonásokkal, alaprajz korszer űsítésekkel nagyobb lakásokat alakítanak ki,
csak az új építés hozhat ilyen irányú megújulást e városrészek életébe.
7. ÁBRA
Pécs történelmi városrész épületeinek funkcionális típusai, 2005
(Functional Types of Houses in Historic City Centre of Pécs, 2005)

=a
b

Jelmagyarázat: a: Lakóház az utcafronton üzletekkel; b, c, d: Nem lakóház: b: Gazdasági funkció;
c: Közintézmény, egyház; d: Gazdasági funkció és közintézmény; e: Lakóház, nem-lakó funkció
nélkül.
Forrás: Saját adatok.

A belvárosok funkcionális szerepe

A történelmi belvárosok hagyományosan a városi élet középpontjai, funkcionális
hasznosításuk is tükrözi városközponti szerepüket. Gy őr és Pécs történelmi város-
magja megtartotta ezt a rangot, jóllehet f őképpen az államszocializmus id őszakában
oldottak ezen. Gy őrben els ő sorban közintézményeket költöztettek ki az „új város-
központba", ám a kereskedelmi, szolgáltató központ nagyjából a helyén maradt.
Pécsen is épült új városközpont, bár talán kevésbé markáns, mint Gy őrött, de a
rendszerváltozás utáni folyamatok ismeretében azt lehet mondani, hogy a kereske-
delmi funkciók terén is gyengült a pécsi városmag, hiszen nagy bevásárlóközpont
nyílt közvetlenül annak déli szélén. A városok peremén épül ő kereskedelmi zónák
hatását még kevéssé lehet érzékelni, bezárt üzletek tömegével egyel őre nem talál-
kozni, a boltok profil-, illetve színvonalváltása — pl. kínai üzletek megjelenése —
lehet az, ami jelzi a változásokat (7. és 8. ábra).
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 119

8. ÁBRA
Győ r történelmi városrész épületeinek funkcionális típusai, 2004
(Functional Types of Houses in Historic City Centre of Gy őr, 2004)

Forrás: Saját adatok.
Érdemes megnézni a két városmag adatait újfent, néhány háztípus csoportosításá-
ban, most a funkcionális hasznosítás tekintetében — vegyük egyszer a m űemlékeket,
másodszor az 1945 el ő tt épült házakat épített örökségnek. Pécset tekintve kidomboro-
dik a belvárosban a műemlékek közintézményi szerepe, ami nagyrészt a „múzeumi
negyed"-nek köszönhet ő . Az üzleteket, vendéglátást nézve is a m űemlékek előnye
mutatkozik a nem-védett épületekkel szemben, az irodai hasznosításban viszont —
adataim szerint — rosszabb lehet ő ségeket kínálnak a védett házak. Ha az épített
örökség másik definíciója szerint vesszük számba az adatokat, akkor viszont egy
egészen más kép rajzolódik ki. Ezek szerint az újabb, s különösen a manapság épü-
lő házak bírnak nagy funkciós űrűséggel (3. táblázat).
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
120 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

3. TÁBLÁZAT
Pécs belváros épületeinek funkciós űrűsége védettség és kor szerint, 100 házra jutó
funkció
(Function Density of Houses after Protection and Age in the City Centre of Pécs,
Function per 100 houses)
1945 1990
Nem- 1945-90
Műemlék előtt után
m űemlék között
(134) épült épült
(608) épült (104)
(576) (62)
Közintézmény, egyház 50,0 13,2 22,9 8,7 9,7
Iroda, magánrendel ő 39,6 43,6 38,5 37,5 91,9
Kereskedelem,
81,3 64,0 62,8 67,3 106,5
szolgáltatás
ebből: Bank, biztosító 4,5 4,3 1,6 6,7 25,8
Vendéglátás, szállásadás 20,1 11,7 13,7 8,7 16,1
Csak lakófunkció 12,7 46,2 39,2 51,9 29,0
Forrás: Saját adatok.
4. TÁBLÁZAT
Győr belváros épületeinek funkciós űrűsége védettség és kor szerint, 100 házra jutó
funkció
(Function Density of Houses after Protection and Age in the City Centre of Gy őr,
Function per 100 houses)
1945 1990
Nem- 1945-90
Műemlék előtt után
m űemlék között
(191) épült
p épült
(423) épült (117)
(455) (44)
Közintézmény, egyház 22,5 13,2 15,4 20,5 11,4
Iroda, magánrendel ő 18,8 47,0 23,7 59,8 129,5
Kereskedelem,
107,9 103,1 92,1 145,3 120,5
szolgáltatás
ebből: Bank, biztosító 1,6 9,7 2,4 11,1 45,5
Vendéglátás, szállásadás 16,8 13,9 15,2 12,0 18,2
Csak lakófunkció 21,5 28,8 28,1 26,5 9,1
Forrás: Saját adatok.
Győrben némileg eltér ő a helyzet, a m űemlékek közintézményi szerepe nem
domborodik ki annyira, üzleti súlyuk is kevésbé markáns - ami talán annak kö-
szönhető, hogy Pécshez képest Gy őrben sokkal szórtabban helyezkednek el. A
másik tipizálás szerinti adatok már egybevágnak a fentebb elmondottakkal, s ismét
csak alá kell húzni az irodák és a bankok er ős cityképz ő hatását, amelyet úgy t űnik,
jobban szeretnek új építés ű épületekben kifejteni (4. táblázat). De a két várost a
volumenek szerint is érdemes összevetni. A gy őri belváros funkcionális többlete
vagy a bevásárló turizmus, vagy pedig az egész várost tekintve koncentráltabb
üzlethálózat számlájára írható.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 121

Befejezés

A dolgozatban tárgyalt két hazai nagyváros számos vonatkozásban hasonlónak
mutatkozik, így a városfelújítás múltjában, a hasonló társadalmi dinamikában, a
regisztrálható dzsentrifikációban, a magáner ős megújulás jelenlétében, a funkcioná-
lis szerkezetben. De vannak különbségek is. A két város esete rávilágít például a
műemléki jelentőségű területek eltér ő szerepére, míg a gy őri sokkal egységesebb, a
határán és azon kívül élesednek a városképi kontrasztok, addig a pécsi határain
belül tapasztalható a fragmentálódás, azt a veszélyt rejtve magában, hogy az észak-
keleti negyed területére redukálódik az építészetileg hiteles történelmi városmag.
Az önkormányzati szerepvállalás is eltér ő a két városban, a gy őri kezében van több
lehetőség és feladat is egyben, a történelmi városfelújítás húzójaként, el őkészítője-
ként, beindítójaként, de hátráltatójaként egyaránt szerepelhet a különböz ő területe-
ken. Pécs inkább csak a közvetett eszközöket alkalmazhatja, mint például a közterü-
let-fejlesztést, aminek jó példái az EKF pályázatban foglalt elképzelések.
Mindent összevetve az önkormányzatok súlya eltörpül a magánt őke szerepe mellett;
jelenleg a társadalmi és a gazdasági megújulás f ő hordozóinak az új építés ű házak
mutatkoznak. De kérdés, hogy milyen városképi áron kell ez a megújulás? S mindez a
műemléki rehabilitációval kapcsolatban is felvet kérdéseket; úgy t űnik, hogy az csak
különböző , szakmai és pénzügyi eszközök koncentrálása esetén válhat sikeressé,
illetve hozhat további vitalitást a történelmi városrészek életébe. Ehhez pedig nem-
csak városi szintű elhatározás, hanem kormányzati akarat is kell, megfelel ő finanszí-
rozási, pályázati lehet őségek vagy akár erős szakmai háttér, illetve segítség formájá-
ban. El kell érni, hogy a m űemlékek, illetve az épített örökség is versenyképes legyen
a város felújításban, azaz mind a lakó-, mind a gazdasági funkciók tekintetében.
A történelmi városmagok jövőbeli funkcionális szerepével kapcsolatban is felme-
rülnek kérdések. Nyugati példák alapján ismert e városrészek funkcionális kiürülése,
amelynek során csak turistákat kiszolgáló üzlettípusok maradnak, míg a helyi lakos-
ság ellátatlanná válik. Erre reális veszély van Magyarországon is, ezért már most tenni
kell ellene. A belvárosi üzleteknek számos el őnye van a városszéliekkel szemben —
központi helyzet, hagyomány, hangulat — az ezekre való ráer ősítéssel, illetve további
vevőcsalogató eszközökkel fenntarthatóak lehetnek a belvárosi üzletnegyedek.
Ám a történelmi városfelújítás nem csak a belvárosokban talál feladatot, a törté-
nelmi külvárosok ügye továbbra is háttérbe van szorítva. Az EKF pályázat nagy
pozitív hozadéka ebb ől a szempontból, hogy Pécs és Gy őr is felfedezte történelmi
külvárosait — a Tettyét g, illetve Újvárost —, amelyek felhozatala nem csak hangula-
tos lakóterületek formájában válhat a városok hasznára, hanem tágíthatják azok
imázsát is, így hozzájárulhatnak a helyi lakosság köt ődésének erősítéséhez, illetve a
turisztikai piacon való sikeresebb megjelenéshez.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.
122 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1

Jegyzetek

A mű emlékvédelem az államszocializmus ideje alatt sajátos szervezeti keretek között m űködött; Euró-
pa szerte egyedülállóan az építésügyi minisztérium irányítása alá tartozott, s a kutató, tervez ő, és kivi-
telező feladatok mellett id ővel építési hatósági, majd gondnoki, ingatlankezel ő feladatokat is kapott.
Az utódként 1992-ben létrejött Országos M űemlékvédelmi Hivatal, majd a 2001-ben megalakult Kul-
turális Örökségvédelmi Hivatal meggyengült finanszírozási háttérrel továbbra is ellát államigazgatási
és szakmai feladatokat, már újfent a kultuszminisztérium els ődleges felügyelete alatt (Dercsényi 1960;
Erő 2005; Magyar—Péter 2003; Mez ős 2002).
2
Sok kritika érte a m űemléki jelentőségű területek kijelölését, de Pécsett hibátlanul, illetve Gy őrben
közelít ően fedik az egykori történelmi — várfalakkal övezett — város területét.
3
Pécs esetében pontosan az MIT-t, a részben ma is városfallal övezett belvárost mértük fel, Gy őr eseté-
ben viszont annál nagyobb területen vállalkoztunk empirikus adatgy űjtésre. Ez Pécsnél 775, Gy őrnél
pedig mintegy 627 felmért egységet — telket, házat —jelentet[.
4
A lakóházak tulajdoni viszonyaira vonatkozóan a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezel ő Rt. és a
Győri Önkormányzati Ingatlankezel ő és Szolgáltató Rt. bocsátotta rendelkezésemre az adatokat.
5
A nem lakófunkciójú épületek természetesen minden tulajdonosi kategóriában jobb állapotban vannak.
6 A dinamikus térképen már nem háztömb szint űek az adatok, ugyanis a népszámlálások 1990-es szám-
lálókörzet és a 2001-es háztömb szint ű adatait közös nevez őre kellett hozni az összehasonlítás érdekében.
7 .
Yupp i e = young urban professional; Dinky = Double income no kids yet
A pécsi pályázat kijelenti, hogy a Tettye hazánk egyetlen történelmi korú külvárosa. Jól tudjuk, ez nem
így van, maga Gy őr, valamint Sopron, K ő szeg, Veszprém, Eger stb. is tiltakozhatna a „történelmi kül-
város cím" kisajátítása ellen.

Irodalom
Aczél G. (1985) A városrehabilitációs tervek végrehajtásának kérdései Gy őr belváros példáján. — Telepü-
lésfejlesztés. 1.107-112. o.
Aczél G.—Lombár I. (1982) Gy őr-Belváros gyalogosközpont lehet őségei és problémái. — Településfej-
lesztés. 1.89-91. o.
Bálint J. (1968) Az épül ő Pécs. — Városépítés. 1.5-8. o.
Buzánszky B.—Bajta D. (1982) Jogi problémák Pécs belváros rehabilitációjának magvalósítása során.
5.8-10. o. —Városépítés.
Dercsényi D. (1960) Tíz év magyar m űemlékvédelme. — Magyar m űemlékvédelem 1949-59. Országos
Műemléki Felügyel őség Kiadványai I. Akadémiai Kiadó, Budapest. 9-28. o.
Erő Z. (2005) M űemlékvédelem és városfejl ődés. — Egedy T. (szerk.) Városrehabilitáció és társadalom.
MTA FKI, Budapest. 269-287. o.
Fátay T. (1962) Gy őr történelmi városmagja. — M űemlékvédelem. 2.93-97. o.
Fátay T. (1967) Gy őr városrendezésének gyakorlata. — Városépítés. 3.2-6. o.
Kistelegdi I. (1982) Pécs történeti városközpontjának rehabilitációja. — Városépítés. 4.18-21. o.
Kistelegdi I. (1986) Pécs történeti belváros rehabilitációjáról. — Magyar Építőipar. 9-10.542-554. o.
Kriszt Gy. (1967) Gy őr történeti városmagjának rekonstrukciós kérdései. — Városépítés. 3.7-11. o.
Kriszt Gy. (1970) Történeti városaink rekonstrukciós problémái Pécsett és Gy őrben. — Magyar Műem-
lékvédelem. 1967-1968. Országos M űemléki Felügyel őség Kiadványai V. Akadémiai Kiadó, Buda-
pest. 251-267. o.
Kriszt Gy. (1976) Gy őr történeti városmagjának m űemléki és városrendezési problémái. — Területrendezés. 1.
54-60. o.
Kriszt Gy. (1985) Gy őr történeti városmagja rekonstrukciója. — Műemlékvédelem. 2.89-101. o.
Kubinszky M. (1987) A Gy őr belvárosi tömbrekonstrukciókról és építkezésekr ől. — Városépítés. 3.29-31.0.
Lő vei P.—Somorjay S. (2003) Fő mű és átlag — a m űemlékké nyilvántartás elveir ől. — Műemlékvédelem. 2.
77-80. o.
Magyar M.—Péter A. (2003) Az építészeti örökség védelme. — KJK—KERSZÖV Kiadó, Budapest. 240 o.
Máté Zs. (2001) A városszerkezet mint m űemlék. — Falu Város Régió. 6.6-9. o.
Mezős T. (2002) Elmélet és gyakorlat a magyar m űemlékvédelemben (1949-1999). — Építés- Építészet-
tudomány. 1-2.173-203. o.
Jankó Ferenc : Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 109-123. p.

TÉT XX. évf. 2006 s1 Gyors ténykép 123

Peschka A. (1983) Gy őr-Belváros „Vasudvar" tervpályázata. — Településfejlesztés. 3.111-147. o.
Piti Z. (1987) A történeti város rehabilitációja. — A városfejl ődés új útja. — M űemlékvédelem. 2.67-71. o.
Rácz J. (2001) A történeti városok védelfnének korszer ű módja, az integrált értékvédelem. — Falu Város
Régió. 2.18-20. o.
Román A. (1973) Csapongó gondolatok a m űemlékvárosok „m űemléki" és városi mivoltáról. — Város-
építés. 3.24-26. o.
Román A. (1983) A magyar m űemlékvédelem helye a világban. — Műemlékvédelem. 3.166-176. o.
Román A. (1984a) A történeti város és városrész mint a legkomplexebb m űemlék. — M űemlékvédelem. 4.
261-265. o.
Román A. (1984b) A gy őri belváros tegnap és ma. — Városépítés. 3.28-30. o.
Sedlmayrné Beck Zs. (1984) M űemléki városmagok városrendezési tervezése 1960-1980. — Magyar
M űemlékvédelem 1975-79. Az Országos M űemlékvédelmi Felügyel őség Évkönyve IX. Budapest
343-373. o.
Varga Gy. (1984) Pécs településfejl ődése. — Városépítés. 5.21-26. o.
Varga I. (1986) A gy őri történelmi negyed rekonstrukciója. — Magyar Építőipar. 9-10.555-559. o.
Varga I. (1990) Gy őr történelmi negyedének rekonstrukciója. — M űemlékvédelem. 1.15-28. o.
Varga L. (1982) Megújuló Gy őr. — Városépítés. 3.28-29. o.
Winkler G. (1983) A városfelújítás tudományos kérdései. — Műemlékvédelem. 1. 1-11. o.
Winkler G. (1987) Óvárosi tömbök otthonossá tétele Gy őrben. — Városépítés. 6.3. o.
Winkler G. (1996) A gy őri történeti belváros megújításának újabb szakasza. — Műemlékvédelem. 4.
234-239. o.
Winkler G. (2004) Történeti városok helyreállításának kezdetei (Gy őr, Sopron, Mosonmagyaróvár).
űemlékvédelem. 2.71-81. o. —M